Stábunk is elindult a csíksomlyói búcsúra - minden, amit érdemes tudni a kegyhelyről
A mai napon kora reggel a PestiSracok.hu stábja is elindult Erdélybe, hogy a holnapi napon részt vegyen a már hungarikumnak számító csíksomlyói búcsún, de pár napot Böjte Csaba atyával is eltöltünk, valamint olyan fiatalokkal, akik Csaba testvér otthonában nevelkedtek. Ahogyan már korábban beszámoltunk, az idei évben háromszázezer zarándokot várnak a szervezők, a Kárpát-medence minden pontjáról. A kegyhely napjainkra nemcsak a magyarság leghíresebb és az egyik legnagyobbá vált ünnepe, hanem a nemzeti összetartozás szimbóluma is lett. Hiszen az a bizonyos híres nyereg lett az a biztos pont az évtizedek alatt, ahol a dunántúliak a palócokkal, a felvidékiek a csángókkal, a vajdaságiak a székelyekkel, az alföldiek a mezőségiekkel együtt köszöntik a Szűzanyát, imádkozva Magyarországért, annak megmaradásáért. Az idei búcsú mottója: „Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!”
De mit is kell tudnunk Csíksomlyóról?
A mai ismert kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, és ezért búcsú megtartását engedélyezte. A négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székelyleányarcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje.
Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága a koronát is beszámítva 2 méter 27 centiméter
A Máriát „Napba öltözött asszonyként”, karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől és védőbevonattal is ellátták.
Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották
A történet ahhoz kapcsolódik, hogy abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni, Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István atya vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, és miután Szűz Mária segítségét kérték, legyőzték a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a győzelemért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben elzarándokolnak ide pünkösd szombatján.
A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává, ahol a ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek. A mai nagy barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.
A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró hely
Csíksomlyón évről évre magyarok százezrei gyűltek és gyűlnek össze. Az erdélyi katolikusok azt vallják:
Csíksomlyóra minden magyarnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia.
A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén, a Hármashalom oltárnál tartanak. A hagyomány szerint a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg az utat, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten vagy egyéni kezdeményezés alapján érkeznek. Magyarországról hagyományosan több különvonat, az úgynevezett Székely gyors – Csíksomlyó expressz, valamint a Boldogasszony zarándokvonat szállítja a zarándokokat.
A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel, körmenettel érkeznek, először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja
A felvonulás ezután az érkezés sorrendjében történik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét.
A menet számos hagyományos egyházi jelvényt visz magával: középtájt, a főpapok előtt helyezik el a nép által labóriumnak nevezett labarumot, amely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt. A csaknem 30 kg súlyú tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja viszi és emeli magasba. Amikor a labarum a Kissomlyó-hegyen lévő Salvator-kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ.
A búcsú nevezetes istentisztelete még a csángó mise, a csíksomlyói plébániatemplomban a moldvai csángóknak tartott, magyar nyelven bemutatott szentmise, ugyanis a csángók szülőföldjén nincs rendszeres magyar nyelvű misézés. Ugyancsak a csángókhoz fűződik a pünkösdvasárnap hajnali „napba nézés”, hitük szerint imádkozva a Kis-Somlyó keleti lejtőjén megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját.
2019-ben a Romániába látogató Ferenc pápa június 1-jén, egy héttel a búcsú előtt szabadtéri szentmisét pontifikált a csíksomlyói hegynyeregben
A pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánították. A csíksomlyói búcsú és kegyhely 2020-ban került be a hungarikumok közé.
A Csíksomlyói Mária-siralom (Ősi székely himnusz)
Ó én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben lágy kenyerem.
Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély földjét.
Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.
A fent olvasható Mária éneket is biztosan hallhatják majd a zarándokok, hiszen ez a népének a kegyhely himnusza is lett az idő folyamán. Az éneket - mely 1350 körül keletkezett - Bartók Béla zeneszerzőnk jegyezte le a Csíki medencében.
Az idei búcsú teljes programját ITT találja.
Forrás: Magyar Nemzet, bucsujaras.hu, hungarikum.hu/ Vezető kép: szekelyTV.hu
