Pesti Srácok

Első francia elnökként Mongóliába utazott Emmanuel Macron

Első francia elnökként Mongóliába utazott Emmanuel Macron

Rövid, de jelentőségteljes látogatásra Mongóliába érkezett vasárnap Emmanuel Macron francia elnök. Ő az első francia államfő, aki a Kína és Oroszország közé ékelődött ázsiai országba látogat. Az ulánbátori repülőtéren történt ünnepélyes fogadtatás után a francia vendég Uhnágín Hürelszüh mongol államfővel együtt egy ceremónián vett részt, amelyet a mongol függetlenség hőséről, Damdin Szühebátorról elnevezett téren tartottak meg. Macron a G7-országcsoport hirosimai csúcstalálkozójáról utazott Ulánbátorba.

Az ukrajnai háború kezdete óta Franciaország igyekszik tárgyalni minden olyan országgal, amely nem ítéli el egyértelműen Moszkva agresszióját. A mongóliai látogatás is ennek a része. A látogatás célja továbbá francia részről a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése a zöld gazdaságba való átmenet, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a polgári biztonság területén.

A francia elnöki hivatal közleménye szerint Macron vendéglátójával vasárnap kora este tárgyal, majd meglátogatja a XIII. századi mongol hódító, Dzsingisz kán múzeumát. Tárgyalást folytat Luvszannamszrajn Ojun-Erdene miniszterelnökkel, végül késő este visszautazik Párizsba. Az Élysée-palota közleménye szerint a látogatásnak "nagyon fontos geostratégiai tétje van", olyan, amely illeszkedik Párizs azon szándékába, hogy "lazítson az Oroszország által a szomszédjaira gyakorolt nyomáson, és megnyissa számukra a választás lehetőségét".

Az elnöki hivatal szerint Mongólia része "az európai beszerzési források változatossá tétele stratégiájának, a szuverenitás biztosításának az energiahordozók terén". Az Orano francia nukleáris konszern uránbányászati projekten dolgozik mongol területen. Mongólia iránt az elmúlt években az Egyesült Államok is növekvő érdeklődést mutatott a Peking befolyásának csökkentésére irányuló stratégiája keretében. Jelenleg a teljes mongóliai export 86 százaléka Kínába irányul, a kínai vásárlások felét a szén teszi ki. Franciaország és Mongólia 1965-ben létesített diplomáciai kapcsolatot.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Teresa Suarez

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.