Magyar Levente: a magyar és a szerb gazdaság együtt épül a kormány gazdaságfejlesztési programjának köszönhetően
Budapest, 2019. június 7.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart az úzvölgyi katonatemetõben történt incidensrõl a minisztériumban 2019. június 7-én. Román megemlékezõk június 6-án erõszakkal benyomultak a temetõbe, és ott ortodox szertartás keretében felszentelték a temetõben törvénysértõen létesített román emlékmûvet és parcellát. Az eset miatt tiltakozó jegyzéket küldtek és bekérették a minisztériumba a román nagykövetet, aki központi utasításra hivatkozva megtagadta ezt.
MTI/Mónus Márton
Egy és ugyanazt a rendszert építjük, a magyar gazdaság rendszerét, a magyar nemzetgazdaság szerbiai pozícióit, Szerbia gazdaságának az erősítését, és a Magyarország és Szerbia közötti gazdasági kapcsolatok fellendítését - hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese pénteken Szabadkán, ahol részt vett a Masterplast ötödik nagy hőszigetelőanyag gyárának ünnepélyes átadásán.
A politikus kiemelte: jelenleg adódnak zavarok a magyar nemzetgazdaságban és államháztartásban, elsősorban az ukrajnai háború miatt, de ezeken "úrrá lehet lenni", és folytatni lehet az együttműködést. "A következő években, amint erre költségvetési lehetőség nyílik, folytatni fogjuk a hasonló beruházások támogatását. Szerbia és Magyarország olyan sikertörténetet épít, amit erősíteni kell, és az eddigi tapasztalatok csak erre biztatnak bennünket, nincsen ebben a kapcsolatrendszerben olyan akadály vagy negatív tényező, ami eltántorítana bennünket attól, hogy fokozva a tempót, és fokozva az ambíciót ennek a két országnak a közös jövőjét építsük a magunk gazdaságfejlesztési eszközeivel" - húzta alá. A politikus részt vett a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjában megnyert pályázatok ünnepélyes szerződés-aláírási ceremóniáján is. A szabadkai Városháza dísztermében tartott eseményen Magyar Levente megköszönte az eddigi együttműködést, és kijelentette: egy korszak, egy szakasz most ugyan lezárul, de új szakasza kezdődik egy hosszabb folyamatnak, amely arról szól, "hogyan tudja Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni határon túli honfitársainknak a boldogulását".
A magyar kormány az utóbbi tíz évben nagyon komoly eszközöket mozgatott meg annak érdekében, hogy gazdasági, vállalkozásfejlesztési, végső soron egzisztenciális vonalon erősítse a határon túli közösségeket. Ez a program különösen sikeres lehetett Szerbiában több ok miatt is. Az egyik az, hogy itt egy rendkívül jól szervezett közösség fogadta ezeket a forrásokat, amely képes volt arra, hogy hatékonyan és a legnagyobb célszerűséggel használja azokat fel. A második fontos feltétele ennek az, hogy Magyarország és Szerbia különlegesen jó viszonyt ápol egymással. Nagyrészt annak köszönhetően, hogy Szerbiának olyan vezetője van Aleksandar Vucic személyében, aki a magyarságra barátként és szövetségesként, nem pedig veszélyként tekint. (.) Harmadrészt pedig (.) Magyarország képes volt az utóbbi években megtermelni azokat a forrásokat, amelyeket korábban nem, 2010 óta viszont ezek a források a sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően rendelkezésre álltak, és tudtuk mobilizálni őket annak érdekében, hogy soha korábban nem látott mértékben támogassuk a határon túli magyar közösségeket
- részletezte a miniszterhelyettes. Magyar Levente azt is elmondta, hogy a fejlesztések körülbelül 170 milliárd forintos nagyságrendben valósultak meg, emellett pedig a magyar kormány magyarországi vállalatoknak adott támogatást arra, hogy Szerbiában fektessenek be. A két program összértéke mintegy 230 milliárd forintot tesz ki - tette hozzá. Magyar Levente szerint a támogatásnak rövid, közép és hosszú távon olyan hatása lesz, amely megtartja a vajdasági magyar közösséget
abban az erőben, amelyben ma is van, olyan erőben, amely lehetővé teszi számára, hogy a valós súlyánál sokszor nagyobb mértékben tudjon részt venni ennek az országnak, Szerbiának a közéletében, és egy olyan intézményrendszert tudjunk építeni és fenntartani, ami egyedülállónak mondható a Kárpát-medencében.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a helyszínen kiemelte: a gazdaságfejlesztési program nem zárul le, viszont most hosszabb szünetre lehet számítani a következő pályázatok kiírásáig.
A körülmények olyanok, hogy azt a dinamikát, amelyet az elmúlt hét és fél évben tudtunk tartani, most nem tudjuk. A háború miatt, a háború következményei miatt egyszerűen másak és mások lettek a prioritások
- tette hozzá. Ehhez még hozzáfűzte, hogy a következő időszak a tervezésé, azoknak az ötleteknek a papírra vetéséé, amelyeket az elkövetkezendő időszakban meg akarnak valósítani. A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára a magyar kormány kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A programban a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték a legnagyobb hangsúlyt, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakaszát 2019-ben indították el. A program összértéke már meghaladta a 170 milliárd forintot.
Forrás: MTI
