Nem találta meg Suhajda Szilárdot a mentőcsapat, felhagytak a kereséssel
Sikertelenül zárult a Suhajda Szilárd megmentésére indított expedíció. A nepáli hegyivezetőkből álló csapat mindent megtett hogy megtalálja a magyar hegymászót, azonban a keresés hiábavalónak mutatkozott, hogy mások életét ne kockáztassák a keresést abbahagyták.
Suhajda Szilárd közösségi oldalán számoltak be arról, hogy a legjobb nepáli hegyivezetőkből összeállított keresőcsapat emberfeletti munkája ellenére sem találta meg Suhajda Szilárdot a Mount Everesten. Órákon át kutattak a Hillary-lépcső bővebb területén, ahol a hegymászót utoljára életben látták. A serpák 8750 méter és a 8848 méteres csúcs között többször fel-alá másztak és keresték Szilárd nyomát, mindhiába. Az eltelt időt, időjárási és terepviszonyokat figyelembe véve semmilyen további esélye nincs annak, hogy a hegymászót életben találják, ezért a földi keresést befejezték. Jelenleg a keresésben részt vevő serpák biztonságos visszatérése a hazai háttércsapat prioritása.
A hazai háttércsapat május 25-én kora este értesült róla, hogy egy másik expedíció serpája a reggeli órákban körülbelül 8780 méteren, a Hillary-lépcső aljában látta Szilárdot. A serpa korábbról személyesen ismerte Szilárdot, így kétség sem fért hozzá, hogy őt látta. Amikor elhaladtak mellette, életjeleket mutatott, de fagyási sérülések nyomai és a magashegyi agyödéma jelei látszottak rajta. A serpa vezető rendkívül legyengült állapotú kínai kliensét támogatta lefelé a csúcsról ezért semmilyen módon nem tudott segíteni Szilárdnak, aki ráadásul a mászóúttól valamivel távolabb feküdt, ezért nem kapcsolódott a rögzített biztosító kötélhez. Kötélbiztosítás nélkül megközelítése is életveszélyes lett volna.
Az információ birtokában a háttércsapat a helyzetértékelést követően azonnal megkezdte a mentés szervezését, és az esti órákban megállapodott a Szilárd alaptábori hátterét biztosító nepáli ügynökséggel abban, hogy 26-án reggel megkísérelnek helikopterrel felrepülni olyan magasságba, ahonnan láthatják Szilárdot. Ezzel egy időben három serpát elindítottak Szilárdért, akik optimális esetben már május 26-án, a késői órákban érhettek volna fel hozzá.
A három serpa 26-án nepáli idő szerint délelőtt 10:00 órakor indult el a 6400 méteren lévő 2-es táborból. Rendkívül gyorsan, hét óra alatt elérték a 7950 méteren lévő 4-es tábort. Ez az út egy átlagos mászónak két napra elosztva ennek az időnek a háromszorosa. Itt egy negyedik serpa és egy segítő várta őket sátorban. Egyikük csatlakozni tervezett a keresőkhöz, másikuk feladata a többiek étellel, itallal történő ellátása volt.
Rövid pihenőt követően, a szél csitulása után mindössze két órával felérkezésük után, nepáli idő szerint 19:15-kor a háromfős csapat elindult a Hillary-lépcső irányába, majd a negyedik később indult utánuk. Egész éjjel másztak, a Hillary-lépcsőt már hajnalhasadáskor elérték. A megadott helyen azonban nem találták Suhajda Szilárdot, ezért elkezdték szisztematikusan átkutatni a területet. Először felmásztak egészen a csúcsig, majd vissza a Hillary-lépcsőhöz. A Hillary-lépcső környékét tüzetesen átvizsgálták, minden lehetséges esésvonalat az úttól jobbra és balra, a nepáli és a tibeti oldalon is, ameddig csak le tudtak ereszkedni a rögzített kötelektől.
Ezután a lépcső alatti, Déli-csúcsig (8750 m) vezető szakaszt és annak belátható környékét vizsgálták át, eredménytelenül. Ekkor a háttércsapattal történt egyeztetést követően közösen úgy döntöttek, hogy a keresést berekesztik. Május 28-án még egy utolsó helikopteres repülést végeznek a hegy 2-es tábor feletti oldalának átkutatására.
27 év alatt 16 korábbi sikertelen magyar expedíció után Suhajda Szilárdnak reális célja volt pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók támogatása nélkül elérni Földünk legmagasabb pontját. Az Everest palack nélküli megmászása világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény. Az elmúlt 45 évben – mióta Reinhold Messner és Peter Habeler bebizonyították, hogy a feladat lehetséges és túlélhető – olyan kiváló magyar alpinisták próbálták elérni a csúcsot oxigénpalack nélkül, mint Várkonyi László, Klein Dávid vagy a legendás Erőss Zsolt. A statisztikák szerint a sikeres megmászások kevesebb mint 2%-a történik oxigénpalack nélkül: még kisebb számot jelent azon mászók szűk csoportja, akik serpa asszisztenciát sem vettek igénybe.
Suhajda Szilárd az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó volt. 2014-ben a 8051 méteres Broad Peaket, 2019-ben első és máig egyetlen magyarként a 8611 méteres K2-t, 2022-ben pedig a 8516 méteres Lhocét mászta meg pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. A Mount Everesten a nyomkövetője alapján mért 8795 méteres elért magassággal Suhajda Szilárd az, aki a legmagasabbra jutott magyar palack és serpák nélkül.
Kérjük, hogy az elkövetkezendő időszakban tartsák tiszteletben a család magánszféráját, és az expedícióval kapcsolatos mindennemű információért, interjú igénnyel forduljanak az expedíció sajtósához, Pintér Lászlóhoz
– zárult a hegymászó közösségi oldalán közzétett közlemény.
Erőss Zsolt özvegye: Suhajda Szilárd halálával egy teljes életet élő emberrel lett kevesebb a világban
Erőss Zsolt a világ 14, 8000 méter feletti hegye közül tizet hódított meg. Özvegye közösségi oldalán írt bejegyzésében fejtette ki arra az ismétlődő kérdésre a választ, hogy egy hegymászó miért megy oda, ahonnét tudja, hogy lehet, nem tér vissza élve többé? Sterczer Hilda szavai szerint emögött valójában vád húzódik: "Micsoda felelőtlenség! Meghalni egy hegyért!" Hozzátette:
A hegymászó él. Igazán él. Tudja, mire hivatott, és ezt felvállalva mindennap valóságos életet él. Valós kihívásokkal szembesül, tisztában van a kockázattal és számol vele.
A teljes bejegyzést Sterczer Hilda közösségi oldalán olvashatják el,
A PestiSrácok átfogó cikkben emlékezik meg a kivételes tehetséggel megáldott hegymászó karrierjéről, aki az első magyar volt, aki oxigénpalack nélkül mászta meg a K2-t.
Forrás, fotó: Facebook
