A kormány 4 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre, az ellenzék szerint ez kamu – Folytatódik a 2024-es költségvetés vitája
Folytatódik a 2024-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája szerdán az Országgyűlésben. A parlament ülésnapja 8 órakor kezdődik, a képviselők 15 órás időkeretben tárgyalhatják a jövő évi büdzsét.
Varga Mihály pénzügyminiszter kedden az általános vita kezdetén azt mondta: a 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan költségvetésre van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést; ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll. Elmondta: a kormány elkötelezett amellett, hogy az inflációt az idei év végére egy számjegyűre csökkentse, és 2024-ben az áremelkedés üteme 6 százalék lehet.
A kormány 2024-re vonatkozóan 4 százalékos GDP-bővüléssel számol
– tette hozzá.
A költségvetés általános vitájára harmincórás időkeret van, a vita csütörtökön zárul.
Kiszámítható és tervezhető a 2024-es költségvetés
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a 2024-es költségvetés prioritásai között említette az ország védelmének biztosítását, a rezsicsökkentés fenntartását, a válságálló gazdaságot, a foglalkoztatás fenntartását. Jelezte: a rezsivédelmi alap bevételeinek nagy része az extraprofitadóból származik. Közölte: a kormány célja, hogy 2024-ben az áremelkedés üteme 6 százalék, a GDP-bővülés 4 százalék, míg a hiány 2,9 százalékos legyen. További cél, hogy mérséklődjön az adósságráta is. Úgy értékelt: a 2024-es költségvetés tervezhető és kiszámítható alapot jelent az ország stabilitásának megőrzéséhez, a gazdasági növekedés fenntartásához, ugyanakkor az instabil gazdasági környezetben 220 milliárd forintos központi tartalékot is tartalmaz. Az államtitkár azt mondta: a háborús időkben is biztosítják a családok és nyugdíjasok védelmét.
A családpolitikára fordított források elérik a 3300 milliárd forintot, míg nyugdíjkiadásokra 6450 milliárd forint lesz
– részletezte. Elmondta: számolni kell az ukrajnai háború elhúzódásának lehetőségével, ezért fontos, hogy a Magyarország által az elmúlt években elért eredményeket meg tudják védeni.
A teljes fizikai és gazdasági biztonságot az garantálná az országnak, ha mielőbb tűzszünet és béke lenne
– jelentette ki Tállai András.
A kedvezőtlen helyzet ellenére nőtt a gazdaság
Felidézte Tállai András azt is, hogy a 2010 után végrehajtott gazdaságpolitika következtében fenntartható növekedési pályára állt a magyar gazdaság, szilárd fundamentumai lettek olyan válságos időkre, mint a koronavírus-járvány és a háború okozta krízis. Hozzátette: a rendkívüli kihívások ellenére a magyar gazdaság tavaly 4,6 százalékkal nőtt, 1,6 százalékkal meghaladva az Európai Unió éves átlagos növekedését. Megjegyezte: a gazdaság annak ellenére növekedett, hogy az országot megillető uniós források politikai okokból még mindig nem érkeztek meg. Az államtitkár értékelése szerint az elsősorban a szankciós infláció számlájára írható átmeneti gazdasági lassulás ellenére is sikerült megvédeni a korábbi eredményeket, a magyar gazdaság válságállónak bizonyult.
Ez a kormány intézkedéseinek és a gazdaság szereplői jó alkalmazkodási képességének köszönhető
– közölte. Kitért arra is, hogy a gazdaság lassulása nem tükrözőik a munkaerőpiaci folyamatokban. Közölte: a kormány folyamatosan az infláció letörésén dolgozik. Megerősítette, hogy "a szankciós infláció" év végére egy számjegyűre mérséklődhet, ami pozitívan hathat a háztartások vásárlóerejére, a reáljövedelmek növekedésével pedig a fogyasztás az év második felében ismét élénkülhet. Szerinte idén a magyar GDP 1,5 százalékkal is bővülhet.
Meg kell védeni a rezsicsökkentést, hogy továbbra is mi fizessük a legkevesebbet Európában az energiáért
Németh Szilárd (Fidesz) közölte: egyre mélyülő háború folyik az ország szomszédjában, Európában pedig a kontinens érdekeivel ellentétben – komoly amerikai befolyással – "kiszámíthatatlan háborús pszichózis és szankciós embargós ostobaság söpör végig". Megerősítette: az ország 2024-es költségvetése védelmi büdzsé, fókuszában a honvédelem és a rezsivédelem megerősítése áll, ezért a honvédelmi és a rezsivédelmi alapot fel kell tölteni.
Szólt arról is, hogy 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés politikájának következtében a magyarok vásárolhatják az egész EU-ban a legolcsóbban a háztartási energiát.
Ennek fenntartását a rezsivédelmi alap teszi lehetővé
– magyarázta. Németh Szilárd ismertetése szerint jövőre a rezsivédelmi alapban 1361 milliárd forint lesz. Hozzátette: lakossági rezsivédelemre 917 milliárd forintot fordítanak. Emlékeztetett arra, hogy átlagfogyasztásig minden magyar család rezsivédetten kapja az energiát, ezzel havonta 181 ezer forint marad minden magyar családnál.
208 milliárd forint lesz a központi költségvetési szervek kompenzációjára
– közölte. Fontosnak nevezte az ellátás biztosítását is, amelyre szerinte a költségvetés megfelelő fedezetet biztosít.
A DK szerint nem most kell dönteni a költségvetésről
Dávid Ferenc (DK) felszólalásában korainak, időszerűtlennek és megalapozatlannak nevezte a költségvetést, amelynek nyári elfogadásával szerinte a kormány a stabilitás illúzióját próbálja kelteni. Rámutatott: az infláció májusban az előző évihez képest még mindig 20 százalék feletti, a bolti kiskereskedelem volumene 12 százalékkal, az ipari termelés nyolc százalékkal, a reálkeresetek pedig hét százalékkal csökkentek. Az ellenzéki politikus szerint olyan szemléletre lenne szükség, amely kirántja az országot ebből a "gazdasági depressziós helyzetből".
Mivel a 2024-es költségvetésről szóló javaslatban ez nem látszik, bátortalan, szűkkeblű és perspektívát nem adó az irányzat
– értékelt. Emellett szerinte a kormány több "sunyi adót" vet ki a bankszektorra, a biztosítási szektorra, az energiaszektorra, a kiskereskedelemre, a telekommunikációs cégekre, a légitársaságokra, a gyógyszerforgalmazókra, a kőolajtermelőkre, valamint reaktiválták a reklámadót, emelték az idénymunka adóját, a cégautóadót.
Ezeket az adóterheket a vállalkozások "be fogják árazni", és ennek következményeként nem fog megállni hat százalékon az infláció
– vélekedett. Dávid Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank 402 milliárd forintos hiánya nem szerepel a költségvetésben.
KDNP: a büdzsé egy védelmi költségvetés a veszélyek korában
Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy fogalmazott: a 2024-es költségvetés a gazdasági növekedés, az inflációcsökkentés, az államadósság-csökkentés, a munkahelyek megőrzése, a családtámogatási rendszer fenntartása, a honvédelem és a rezsivédelem költségvetése lesz.
Egy védelmi költségvetés a veszélyek korában
– mondta.
Bár a szomszédságban kitört háború és a "valóságtól elrugaszkodott, ideológia- és vágyvezérelt" brüsszeli szankciók miatt megsokszorozódott energiaárak nehézséget okoztak, nagy eredmény, hogy a költségvetés képes volt megvédeni a magyar embereket az elszálló energiaáraktól, és sikerült megvédeni a rezsicsökkentés vívmányait
– hangsúlyozta. Azt mondta: a költségvetés legfontosabb része a rezsivédelmi alap, amely több mint 1360 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, az intézményfenntartók és a vállalkozások energiaszámláinak kifizetését. Hozzátette: a büdzsé kiemelt része az 1310 milliárdos honvédelmi alap is, és az összes honvédelmi kiadás meghaladja majd a GDP két százalékát. Nacsa Lőrinc jelezte: a 2024-es költségvetés egy nehéz időszakban tervezhető és kiszámítható alapot ad az ország stabilitásának megőrzéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához. Támogathatónak nevezte a büdzsét, mondván, jövőre úgy várható 4 százalékos gazdasági növekedés, hogy letörik az inflációt, csökkentik az államadósságot és alacsony szinten tartják a költségvetési hiányt.
A Momentum szerint a költségvetés bosszú a főváros ellen
Hajnal Miklós (Momentum) szerint a költségvetés által folytatódik a kormánypártok bosszúhadjárata a fővárossal szemben. A budai kerületeket érintő kérdésekről beszélve úgy értékelt: a kormánypárti képviselők a kampány óta megfeledkeztek erről a területről. Több pénzt szorgalmazott az egészségügynek, a többi között a Szent János Kórház számára, amelyet szerinte már rég fel kellett volna újítani, de a jövő évi költségvetésben sincs erre fedezet. Az onkológiai intézet számára is többlettámogatást tart szükségesnek. Kijelentette: épületenergetikai felújításra is többletforrást kellene biztosítani. Feltette a kérdést: a Normafán mire szánják a plusz egymilliárd forintot? Azt mondta, természetvédelemre kellene költeni ezt a forrást. Választ várt arra is, mikor készül el a Budakeszi úti buszsáv.
Fontos a turizmus helyreállítása és az utak építése is a jövő évi költségvetésben
Barcza Attila (Fidesz) a védelem költségvetésének nevezte a 2024-es büdzsét. Fontosnak nevezte a turizmus helyreállását a jelenlegi háborús helyzetben, jelezve: a költségvetés tartalmazza a Magyar Turisztikai Ügynökség számára szükséges forrásokat. Nagy eredménynek minősítette, hogy a kormány közlekedésfejlesztésének számos eleme folytatódhat, például az, hogy minden megyei jogú város csatlakozzon a gyorsforgalmi úthálózatba. A kormánypárti képviselő történelmi bűnnek nevezte, hogy Magyarország elveszítette repterét, rámutatva: így az ország kevesebb eszközzel bír arra, hogy többen érkezzenek az országba. Kiemelt eredménynek nevezte a Modern városok programot, amelynek elemei szintén folytatódnak. Kijelentette: az ellenzéknek oroszlánszerepe van abban, hogy az ország nem kapja meg az uniós forrásokat. Szerinte példátlan, hogy képviselők ilyen nyíltan lépjenek fel a hazájuk ellen.
Gurmai Zita úgy véli, a büdzsé előre kitervelt bűncselekmény az emberek ellen
Gurmai Zita (MSZP) az egészségügy állapotáról szólva azt mondta: a büdzsé előre kitervelt bűncselekmény a magyar állampolgárok ellen, a költségvetés szinte minden területen tovább rontja az egészségügy amúgy is katasztrofális helyeztét. Bírálta, hogy az előterjesztésben nincs nyoma a szakdolgozói béremelésnek.
Sorra zárnak be kórházi osztályok, mert a kormány "elüldözte az orvosokat"; az országban 621 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van, a szám pedig évről évre nő
– sorolta a problémákat. A Fidesz Gurmai Zita szerint csökkenti az emberek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, távolabbra viszi az ellátást.
Több mint 102 ezer gyermek nem jut hozzá helyben háziorvosi ellátáshoz
– hívta fel a figyelmet. Azt is mondta, az unióban Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban, a kormány mégis sokkal kevesebbet költ egészségügyi ellátásra, mint a többi uniós ország. Szerinte mindezek ellenére a kormány tovább csökkenti az egészségügyre fordítható forrásokat, annak meghatározásakor ugyanis nem számoltak az inflációval.
Gyógyszertámogatásokra is kevesebb jut, a finanszírozás mértéke az alapellátás területén is csökken, és most a védőnői rendszert fosztják meg a finanszírozása egy részétől
– sérelmezte a szocialista képviselő.
A családok támogatása a jövőben sem kerül ki a kormány fókuszából
Juhász Hajnalka (KDNP) azt mondta: a kormány Európa egyik legátfogóbb családtámogatási rendszerét építette ki, és a családok támogatása a jövőben sem kerül ki a kormány fókuszából. Szerinte célzott és rugalmas a családtámogatási rendszer, illetve a családbarát adórendszer, amelynek alapja Európa egyik legalacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsa, valamint a családi adókedvezmény. Közölte: 2010 óta minden évben emelték a családokra fordítandó források összegét, amely idén 3357 milliárd forintos tételt jelent. Hozzátette, hogy Európában a GDP arányában a legnagyobb támogatást nyújtja a családoknak a kormány: a jövő évi költségvetésben 3307 milliárd forint lesz erre a területre.
Ebbe beletartoznak a különböző családpolitikai kiadások és adókedvezmények
– mondta, jelezve: ez az összeg három és félszerese a 2010-esnek. Kitért arra, hogy a kormány 2010-től kiemelten kezeli az egészségügyi dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését: 2024-ben 3225 milliárd forint jut az egészségügyre.
Az elmúlt időszakban minden korábbinál nagyobb mértékben emelkedtek az orvosbérek; a szakdolgozók idén és jövőre is béremelést kapnak
– mondta.
A Jobbik is Rákay Philipre mutogat, akárcsak Sárosdi Lilla
Brenner Koloman (Jobbik) szerint egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában év végén kell benyújtani a büdzsét az adott év számainak ismeretében. Úgy értékelt: egy évtizedet elpocsékolt a kormány, ezért az egyik legalacsonyabb a magyar polgárok bére az EU-ban, amely Orbán Viktor és a Fidesz hibája. Szerinte a költségvetés bevételei alapján meglenne a forrása a bérfelzárkóztatásnak. Javasolta az oktatás GDP-arányos támogatásának emelését, a pedagógusok, valamint az egyetemi oktatók 50 százalékos béremelését. Sürgette a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának növelését és az elosztás társadalmi kontrolljának átgondolását. Azt mondta, a fideszes kultúrpolitika – amelynek pápája az a Demeter Szilárd, akinek már semmi keresnivalója nem lenne a magyar közéletben – odáig jut el, hogy ahelyett, hogy végre egy tisztes nemzeti filmet megalkotását segítené, "az arany mercedeses Rákay Philipre" bízza ezeket a feladatokat.
84 milliárd forinttal több jut a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokra
Tapolczai Gergely (Fidesz) véleménye szerint a 2024-es költségvetési törvényjavaslat a növekményekkel együtt garantálja, hogy a szociális területen a gondoskodásra szoruló állampolgárok – beleértve az ukrán menekülteket – segítése biztosítva legyen. Összehasonlította a 2010-ben és a 2024-ben a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásra fordított összegeket. Hozzátette: ezen források a 2010-es 325 milliárd forintról 1461 milliárd forintra nőnek jövőre. Ez azért is nagyon fontos, mert a gondoskodáspolitika területén dolgozók a magyar családokért, az egész nemzetért dolgoznak. Fontos előrelépésnek nevezte, hogy míg 2010 előtt segélyalapú volt a családtámogatási rendszer, most már közel egymillió új munkahely jött létre, kiemelten növekedett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Beszámolt arról, hogy 2023-hoz képest 84 milliárd forinttal lesz több a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokra, a megváltozott munkaképességű dolgozók támogatása pedig 61 milliárd forintra emelkedik. A rokkantsági és rehabilitációs ellátás finanszírozására 390 milliárd forintot terveznek fordítani – tette hozzá. Az infláció és a rezsiköltségek emelkedése miatt emelni javasolta a fogyatékosügyi szervezetek és sportolók támogatásának forrását.
A Mi Hazánk sem elégedett: a büdzsét a bizonytalanság költségvetésének nevezték
Novák Előd (Mi Hazánk) szerint a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának három fő bűne van. Egyrészt a koronavírusra hivatkozva végrehajtott, sok esetben kontraproduktív lezárások miatt rendült meg a gazdaság, másrészt megterhelte a magyar nemzetgazdaságot a támogatott multinacionális vállalatok általi "kiszipolyozása", továbbá az oroszok elleni embargó és a különböző, "Orbán Viktor által sem vétózott" szankciók. A büdzsét a bizonytalanság költségvetésének nevezte, amelyben egy biztos pont van: a multik támogatása. Magyarország legnagyobb problémájának Novák Előd a katasztrofális demográfiai helyzet tartja, és indokoltnak látná a milliárdosok, a kaszinók és a multicégek nagyobb adóztatását is. Az EU-val kapcsolatban a fő kérdés Novák szerint az, hogy "tagok legyünk, vagy szabadok".
Bár nem lehet egyik napról a másikra kilépni az unióból, de el kell készíteni az EU-csatlakozás mérlegét, és számba kell venni az egyéb lehetőségeket. Az unión kívül is van élet
– fogalmazott. Közölte: a Mi Hazánk azt javasolja, hogy Magyarország ne fizesse meg a 700 millió forintos uniós tagdíjat, amíg nem kapja meg a neki járó támogatásokat.
Adja ezt a pénzt a kormány a pedagógusok béremelésére
– tette hozzá. Elfogadhatatlannak nevezte Ukrajna pénzügyi támogatását, majd később arról is beszélt: Magyarországnak a legfőbb biztonsági kihívást 2014–2015 óta a "soviniszta Ukrajna" jelenti, amely az elmúlt években egyre inkább korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait. A Mi Hazánk honvédelmi célú beruházásokat javasolt.
Például a gyorsan és nagy számban szállítani képes török hadiipari cégektől a könnyű páncélos járművek mellett érdemes lenne egyéb haditechnikai eszközök beszerzését, esetleg licencgyártását is fontolóra venni
– mondta. Novák Előd hozzászólásában jelezte: a Mi Hazánk ismét benyújtja a költségvetéshez módosító javaslatait.
Büntetőkamat járna, ha nem fizetnénk be az EU-s pénzeket
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva emlékeztetett: 2020-ban a gazdaság növekedését a koronavírus akasztotta meg, majd az orosz–ukrán háború vetette vissza Európa – és benne Magyarország – gazdasági fejlődését, ennek ellenére a magyar gazdaság felzárkózása az uniós átlaghoz a járvány alatt is megvalósult. Reményét fejezte ki, hogy ez idén is így lesz, és a növekedés jövőre négy százalékos lesz. Cáfolta azt, hogy az állam érdekelt lenne a magas inflációban, hiszen az a fogyasztáson át visszaveti a gazdasági növekedést, a kiadási oldalon pedig az állam kamatkiadásai is függnek tőle. Az EU-s nemzeti hozzájárulás be nem fizetésének ötletét az államtitkár nem tartja helyes lépésnek, mert nemfizetés esetén azonnal büntetőkamatot lehet kiróni, valamint az összeg levonható az országnak jutó forrásokból. Banai Péter Benő leszögezte: Magyarországnak az Európai Bizottsággal nem az összes uniós támogatásról van vitája, az agrártámogatásokban például semmilyen vita nincs. A közvetlen agrártámogatások a jövő évi költségvetésben is 627 milliárd forintot tesznek ki, és érkeznek a vidékfejlesztési támogatások is. Jelenleg is több uniós forrást kap az ország, mint amennyi befizetést teljesít – jelezte.
A Gyurcsány-Bajnai korszakban falurombolás volt jellemző
Szászfalvi László (KDNP) a vidéki kistelepülések támogatását és a nemzetegyesítés folyamatának segítését kiemeltnek nevezte. Úgy fogalmazott, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok "falurombolást" hajtottak végre, ez a kormány azonban elkötelezett a kistelepülések támogatása mellett, ezért a Magyar falu program folytatódni fog. Kiemelte a kisboltok támogatását. A nemzetpolitikáról szólva elmondta: az arra szánt források garantálják a nemzetegyesítés folytatását, tovább növekedhetnek a határon túli magyarságnak szánt források, amivel megtarthatók az elért eredmények. Szászfalvi László szólt a civil szervezetek támogatásáról, és kiemelte: az elmúlt tizenkét év alatt megháromszorozódott a számukra nyújtott keret. Említést tett arról is, hogy az elmúlt években két új támogatási formát vezettek be a civilek számra: a falusi és a városi civil alapot.
Szabó Tímea szerint nem templomot, hanem szakrendelőt kell felújítani
Szabó Tímea (Párbeszéd) Óbuda–Békásmegyer képviselőjeként bírálta a jövő évi büdzsét. Kifogásolta, hogy a majdnem 130 ezer lakossal rendelkező kerületben sok beruházást töröltek. Szerinte a kerületnek számos fejlesztésre lenne szüksége, amelyet mégsem kapnak meg. Ide sorolta az Óbudai Gázgyár kármentesítését vagy a békásmegyeri hév-megálló akadálymentesítését.
Azt mondta: közösségi bormarketingre ugyan van 3 milliárd forintnyi támogatás, de iskolák felújítására nincs. A pünkösdfürdői záportározóra is kellene forrás, de szerinte panelfelújításra is szükség lenne, például az orosz gázról való leszakadás miatt.
Libanoni keresztény templom felújítására van 1,5 milliárd forint, szakrendelő felújítására nincs
– kifogásolta.
A Veres Péter Gimnázium felújítását már régóta megígérte a kormányoldal, most mégsem tartalmaz forrást rá a büdzsé
– sérelmezte.
Sok fejlesztés uniós pénzből történne, de azt most a baloldalnak hála nem kapunk
Szatmáry Kristóf (Fidesz) közlése szerint a kormány nem állt el a budapesti hévek fejlesztésétől, amelyek többek között uniós forrásból valósulnának meg. Ezért azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy változtassanak brüsszeli tevékenységükön, hogy Magyarország hozzájusson a forrásokhoz. A 2024-es költségvetésről szólva azt mondta: annak célja, hogy az elmúlt évek eredményeit megőrizzék, hogy a rekordszintű foglalkoztatás mellett a munkanélküliség alacsony szinten maradjon.
A magyar családok boldogulásának és a gazdaság fejlődésének a munka lehet csak az alapja
– hangoztatta.
Hozzátette: kulcsfontosságú a stabilitás a jelenlegi helyzetben, ezért elkötelezettek a felelős gazdálkodás és a hiánycél tartása mellett. A kormánypárti politikus elmondta: tovább kell erősíteni a beruházásokat, jövőre 3000 milliárd forint magyar költségvetési forrást biztosítanak a kiemelt beruházásokra és fejlesztésekre. Fontos cél az is a jövő évi költségvetésben, hogy segítsék a magyar kis- és közepes vállalkozásokat – mondta.
LMP: patrióta gazdaságpolitikára lenne szükség
Keresztes László Lóránt (LMP) fontosnak tartotta, hogy patrióta gazdaságpolitika valósuljon meg Magyarországon, hogy biztosítsák a szülőföldön történő megmaradást az embereknek. Értékelése szerint a kormány nem ilyen politikát folytat; jövőre is folytatódni fog az idegen profitérdekek kiszolgálása, százezrével hívnak idegen vendégmunkásokat az országba. Elképesztőnek tartotta, hogy folytatódik az idegen érdekeket kiszolgáló infrastruktúra-fejlesztés.
Az is látható, hogy semmibe veszik az ország természeti kincseit
– tette hozzá. Bírálta a Budapest–Belgrád vasútvonal megvalósítását, amelyre jövőre 103 milliárd forint lesz a költségvetésben, és olyan projektről van szó, amely teljes mértékben kínai érdekeket szolgál, és lehetővé tenné, hogy tömegével szállítsák Európába az olcsó távol-keleti tömegtermékeket.
Az erre fordítandó összeg többszöröse annak, amit az ivóvízellátást biztosító közműrendszer fejlesztésére fordítanak
– mutatott rá. Szólt arról is, hogy háromszáz milliárd forintot fordítanak a debreceni akkumulátorgyár infrastrukturális igényeinek kielégítésére, ami sokszorosa annak, amit a magyar lakosság hasonló igényeinek finanszírozására lesz. Hiányolta a szükséges forrásokat a víziközműrendszer rekonstrukciójára, a vízgazdálkodás átalakítására, a vidéki úthálózat felújítására, valamint a vidéki városok tömegközlekedésének támogatására.
Nemzetiségi képviselő: ellehetetleníti a működést a nemzetiségeket érintő elvonás
Ritter Imre német nemzetiségi képviselő kiemelte: a koronavírus-járvány előtti hét-nyolc évben jelentősen emelkedtek a nemzetiségek támogatásai, ám a járvány, majd az orosz–ukrán háború megtörte ezt az emelkedési ütemet. Jelezte: a nemzetiségek elfogadták, hogy az idei költségvetésben nem emelkednek a nemzetiségi támogatások, sőt, 2022-höz képest csökkent azok összege.
A 2024-es büdzsé azonban már 3,840 milliárd forint nemzetiségi támogatáscsökkentést tartalmaz 2022-höz képest. A drasztikus elvonás szinte teljes egészében a nemzetiségi intézmények működési és felhalmozási kiegészítő támogatását vonja el: a 2022-es 2,998 milliárd forintos támogatásból mindössze 45,4 millió működési, és 215,7 millió felhalmozási támogatást hagyna meg
– mondta. Ezt Ritter Imre aránytalanul indokolatlan elvonásnak nevezte, amely ellehetetleníti a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményeket. Ezért a magyarországi nemzetiségek bizottsága várhatóan módosító indítványt nyújt be.
Jelentősen több forrás jut egészségügyre, oktatásra, mint 2010-ben
Bánki Erik (Fidesz) azt mondta, hogy az instabil világgazdasági környezet, az elhúzódó ukrajnai háború és az arra adott brüsszeli válaszok nehéz helyzetet teremtenek, a kormány mégis igyekszik megvédeni az elért eredményeket. Elmondta: az egészségügyre több mint 3200 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre, 2000 milliárd forinttal magasabb összeg, mint 2010-ben. Oktatási célokra több mint 3400 milliárd forintot tartalmaz majd a büdzsé; ez is 2000 milliárd forinttal magasabb a 2010-es keretnél. Mélyen elkeserítőnek ítélte, hogy ennek ellenére a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök a semmittevés költségvetésének nevezte a büdzsét, holott egykori kormánya kivéreztette az egészségügyet, 600 milliárd forintra csökkentve annak ráfordításait.
Felháborító és méltatlan a baloldal hozzáállása a költségvetéshez
– mondta. Visszautasította, hogy a kormányoldal akadályozná az uniós források megérkezését, hiszen Gyurcsány Ferenc maga ismerte el, hogy annak érdekében dolgoznak Brüsszelben.
A kormány célja az infláció leszorítása, ezt év végére el is éri
– hangsúlyozta. Fontos az is, hogy fennmaradjon a gazdasági növekedés, megmaradjon a teljes foglalkoztatás és védjék a kiszolgáltatott helyzetben lévő vállalatokat. A magyar gazdaság alapjai stabilak, így elkerülhetik a recessziót, jövőre pedig 4 százalékos lehet a növekedés – jelentette ki. A legfontosabb célnak nevezte a béke és a biztonság megőrzését, az energiabiztonság fenntartását, az infláció letörését, az idősek, a családok és a vállalatok megvédését.
A DK-nak semmi nem elég
Barkóczi Balázs (DK) az oktatás problémáit sorolva azt mondta: 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, eközben folyamatosan csökken a pedagógusképzésre jelentkezők száma.
Csökken a pedagógusok bére, miközben munkaterheik növekednek
– folytatta, hozzátéve: nem jobb a helyzet az óvodapedagógusok és a bölcsődei dolgozók körében sem, itt is nagyon sok a pályaelhagyó. A büdzsét az orbáni infláció, a reménytelenség és az áremelkedés költségvetésének nevezte. Bírálta a kormányt, amiért Brüsszelre mutogat, miközben szerinte egyre kevesebbet érnek a tanárfizetések. Azt javasolta: adják vissza az iskoláknak az önálló gazdálkodási státuszt, az intézmények üzemeltetését pedig mindazoknak az önkormányzatoknak, amelyek vállalják azt.
Az állami intézmények hátrányát meg kell szüntetni az egyháziakkal szemben!
– hangsúlyozta.
A pedagógusok illetményét legalább 45 százalékkal emelni kell
– mondta, de követelte azt is: az állam fejezze be azt a gyakorlatot, amely szerint az iskolaépületeket átjátssza az egyházaknak. Szólt választókerületében, a fővárosi XV. kerületben szükséges fejlesztésekről is. Beszélt a többi között rendelőfelújításról, buszmegálló építéséről, panelprogramról, a zaj- és légszennyezettség csökkentéséről.
A kormány megvédi a munkahelyeket
Erős Gábor (Fidesz) a munkahelyek védelmét emelte ki jövő évi költségvetésből. Célként jelölte meg, hogy fenntartsák a teljes foglalkoztatottságot, megvédjék a 2010 óta létrejött egymillió új munkahelyet, elkerüljék a gazdasági visszaesést, és a növekedés idén is folytatódjon. Emlékeztetett: idén másfél százalékos gazdasági bővüléssel számolnak, jövőre a növekedés üteme várhatóan négy százalék lesz. Szólt arról is, hogy a kormány folytatja az élelmiszeripar visszaépítését, amely gyárkapacitások mellett a termelékenységet és az energiahatékonyságot is javítja majd. Kitért továbbá arra, hogy Komárom-Esztergom vármegye foglalkoztatottsági mutatói országos szinten a legjobbak között vannak: szinte teljes a foglalkoztatottság, amit meg kell védeni. Beszámolt a Gyermelyi Zrt.-nél történt beruházásokról: a fejlesztéseknek köszönhetően itt jött létre az ország legnagyobb malomközpontja.
A termelőkapacitások bővítése, a beruházások hatékonyságának javítása, a technológiai fejlesztések az elkövetkező években is meghatározóak lesznek
– közölte.
A kormány nehéz helyzetben is növelte az oktatási kiadásokat
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára az elhangzottakra reagálva jelezte: az elhibázott szankciók miatt megemelkedett energiaárak mellett is növelni tudta a kormány az oktatási ráfordításokat. A baloldali kormányok idején 1009 milliárd forintot fordítottak oktatási kiadásokra, míg a most benyújtott költségvetés már 2603 milliárd forinttal számol e kiadásokra. Ez 158 százalékos emelkedést jelent. Azt javasolta az ellenzéki képviselőknek, hogy ha valóban tenni akarnak az oktatásért, győzzék meg európai parlamenti képviselőtársaikat: ne akadályozzák meg Brüsszelben, hogy a pedagógus-béremeléshez szükséges 800 milliárd forintot megkapja Magyarország.
Alapjaiban kellene a kormánynak átgondolnia a közoktatás finanszírozását
Hiller István (MSZP) az oktatásról szólva arra kérte a kormányt, hogy alapjaiban változtassa meg a közoktatás költségvetését. Meglátása szerint nem lesz jobb a közoktatás helyzete attól, ha kiharcolják a brüsszeli pénzeket, mert egy rossz szisztémát finanszíroznak és azon vitatkoznak, hogy több vagy kevesebb pénzt tegyenek egy alapvetően elhibázott koncepcióba. Felidézte: a kormány 2013-ban egy nagy ívű változást kezdett a közoktatásban, amely mögött a magyar iskolarendszer fenntartói struktúrájának teljes átalakítása, az önkormányzati fenntartású iskolák államosítása, az egyházi iskolák megduplázása volt a koncepció. Ugyanakkor a kormány megszegte a pedagógusoknak tett ígéretét a béremelésről. Többletmunkát várt el tőlük, de nem garantálta ehhez a bérük értékálló emelését. Hiller István úgy értékelt: ennek ellenére önmagában a pedagógusbérek rendezésével a magyar közoktatás állapotát nem lehetne javítani. A pedagógusbérek rendezése szükséges, de nem elégséges a magyar közoktatás szinten tartáshoz, főként nem a színvonal emeléséhez.
A felsőoktatásról szólva kifogásolta, hogy az állam tulajdonában lévő egyetemeken tanító oktatók sokkal kevesebb pénzt kapnak, mint a nem állami egyetemeken oktatók. Ugyancsak kifogásolta a kultúra, főként a közművelődési intézmények csökkenő finanszírozását, és azt, hogy a független színházak egyáltalán nem kapnak pénzt az államtól, vélhetően azért, mert kormánykritikusak.
A színvonal emelése közös cél
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva elmondta, hogy a közoktatás területén közös cél a színvonal emelése, ami vitán felüli. Rámutatott: 2010 után számos változtatás történt, ami ennek az elérését célozta. Vitatkozott azzal, hogy elhibázott lenne a rendszer. Az államtitkár kiemelte: a korábbi rendszer pénzügyileg fenntarthatatlan volt és nem biztosított egyenlő esélyeket a gyerekeknek.
Egységes finanszírozási és minőségi követelmények a letéteményesei, hogy a színvonal és a gyerek tudása is javuljon
– hangsúlyozta. Értéknek nevezte a mindennapos testnevelés bevezetését, és érvelt a hit és erkölcstan finanszírozása mellett, kiemelve: az a fontos, hogy lelkileg és testileg egészséges gyermekeket neveljenek az intézményekben.
A pedagógusbérek emelésének szükségességében nincs vita
– mondta, ugyanakkor visszanézve megállapítható, hogy a pedagógusok bére infláció felett nőtt 2010 óta. Nehéz helyzetben vannak a háború, a pandémia miatt; önmagában eredmény, ha az eddigi béreket meg tudják őrizni, de a pedagógusok bére 2020, a pandémia után is nőtt – jegyezte meg. Megerősítette a kormány vállalását, miszerint a pedagógusok bérét 2028-ig az akkori diplomás átlagbér összegére növelik. A 2024-es költségvetésben számolnak az uniós forrásokkal, így 20 százalékos béremelés valósulhat meg – jelezte. A felsőoktatásról azt mondta, hogy az egyetemek, főiskolák a szenátusi döntés alapján választották az alapítványi fenntartást: volt, ahol a modellváltás mellett döntöttek, volt, ahol nem. A kulturális kiadások jelentősen nőttek 2010-hez képest, a terület finanszírozása 279 százalékkal emelkedhet 2024-re.
A kultúra finanszírozása az uniós országok közül GDP-arányosan az első három között volt az elmúlt években és ez jövőre is így maradhat
– jelezte.
Egyszerűsítették az adórendszert
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára azt mondta: a kormány az elmúlt években csökkentette az adók számát, jelentősen egyszerűsítette az adórendszert. Az árakat a kereslet-kínálat határozza meg, és ha az áfához hozzányúlnak, semmi nem garantálja, hogy ez a fogyasztói árak csökkenésében is megjelenik, ellenben az ársapkák valóban segítik az embereket – közölte.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/Kovács Tamás
