Pesti Srácok

Bezzegromániában is valamiért éppen most sztrájkolnak a pedagógusok, ott ezer lej elég volt, hogy abbhagyják

Bezzegromániában is valamiért éppen most sztrájkolnak a pedagógusok, ott ezer lej elég volt, hogy abbhagyják

Romániában a május 22-én általános sztrájkba lépett tanügyi alkalmazottak közül mintegy 15 ezren felvették a munkát, miután múlt héten a kormány a pedagógusoknak havi 1000 lej (74 400 forint), a tanügyi kisegítő személyzetnek pedig 400 lej bruttó béremelést bevezető sürgősségi rendeletet fogadott el – közölte kedden Ligia Deca oktatási miniszter.

A tárcavezető szerint több mint 10 ezer tanár tért vissza a katedrára, így a sztrájkoló tanárok aránya a múlt szerdai 64 százalékról 59,5 százalékra csökkent. Az iskolai kisegítő személyzetet is beleszámolva a romániai közoktatásban a sztrájkolók aránya 58-ról 52,9 százalékra csökkent – ismertette a miniszter. Deca szerint egyelőre tartható az érettségi vizsgák menetrendje, de azt csak a hét vége fele tudják felmérni, hogy lesz-e elég tanár az érettségi lebonyolításához, vagy át kell ütemezni a vizsgaidőszakot. Jövő héten a szóbeli vizsgákat és digitális kompetenciák felmérését kellene megkezdeni. A tárcavezető a lehetséges forgatókönyvek között említette, hogy ezeknél a vizsgáknál a 12. osztályban elért érdemjegyeket vegyék figyelembe.

A miniszter szerint a kormánykoalíció egyértelműen kötelezettséget vállalt arra, hogy nemzeti prioritásként kezeli az oktatást, elfogadta az oktatási törvényeket, és megtette az első lépéseket a sztrájkolók által követelt méltó bérezések bevezetésre. Deca szerint mindez a jövő nemzedék érdekeit szolgálja, ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy most már a tanárok is elsősorban a diákjaik érdekeit fogják szem előtt tartani, és felhagynak a harmadik hete tartó sztrájkkal, hogy ne veszélyeztessék a záróvizsgák lebonyolítását, a fiatalok továbbtanulását.

A kormány a csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelet után befejezettnek nyilvánította a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokat, mert úgy értékelte: teljesítette a pedagógusok 25 százalékos bérkövetelését, és – a rendelet indoklásában, amely része a közlönyben megjelent jogszabálynak – vállalta, hogy a 2024-től hatályba lépő új közalkalmazotti bértörvényben a tanári bértábla az országos átlagbérnél fog kezdődni. A tanügyi szakszervezetek azonban a rendelet megjelenése napján és vasárnap is azt közölték, hogy folytatják a sztrájkot, mert az idei béremelés a kezdő tanárok esetében sem éri el a 25 százalékot. Az új törvény által előirányzott emelést, amely az átlagnál jobban keresők közé emelné a pedagógustársadalmat, a kormány januártól nem azonnal, hanem három év alatt akarja gyakorlatba ültetni, amit nem tudnak elfogadni.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.