Pesti Srácok

Emberi maradványokat találhattak a Titan felszínre hozott törmelékei között

Emberi maradványokat találhattak a Titan felszínre hozott törmelékei között

Valószínűleg emberi maradványok is vannak a Titanic egykori óceánjáró roncsánál június 18-án szerencsétlenül járt merülőhajó, a Titan felszínre hozott törmelékei között – közölte szerdán az amerikai partiőrség.

A Titan fellelt darabjait 3658 méter mélyről, az Atlanti-óceán fenekéről gyűjtötték össze és szállították az új-fundlandi St. John's-ba. A maradványokat a Titanictól mintegy 488 méterre találták meg. A Titan turisztikai rendeltetésű merülőhajó fedélzetén öt utassal a Titanic roncsához akart leereszkedni az óceán mélyére, amikor a rá nehezedő víz súlya alatt összeroppant. A fedélzeten utazott a merülést szervező OceanGate vezérigazgatója és pilótája, Stockton Rush, egy prominens pakisztáni család két tagja, Shahzada Dawood és fia, Suleman Dawood, valamint Hamish Harding brit milliárdos és Paul-Henri Nargeolet francia Titanic-szakértő. Az ügyben vizsgálat indult, amelynek fontos mozzanata, hogy felszínre hozták a csaknem 7 méter hosszú merülőhajó maradványait. A vizsgálatot a partiőrség vezeti, és abban több más amerikai és kanadai kormányzati szerv is közreműködik. Jason Neubauer, az amerikai partiőrség kapitánya szerdán este kiadott közleményében hangsúlyozta: még sok munka vár rájuk, hogy kiderítsék, mi okozta a tragédiát.

– tette hozzá. A feltételezett emberi maradványokat az Egyesült Államokban vizsgálják meg, és a roncsokat is alapos elemzésnek vetik alá.

PestiSracok facebook image

A Titant üzemeltető OceanGate Expeditions mélytengeri kutató- és turisztikai vállalat székhelye az Egyesült Államokban van, de a szerencsétlenül járt merülőhajó a Bahamákon volt bejegyezve.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/The Canadian Press/Paul Daly

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.