Pesti Srácok

Főügyészség: Hadházy állításaival szemben nem történt visszaélés a miniszterelnök pisai utazásával összefüggésben

Főügyészség: Hadházy állításaival szemben nem történt visszaélés a miniszterelnök pisai utazásával összefüggésben

Hadházy feljelentésének állításaival szemben a bíróság és az ügyészség egybehangzó álláspontja szerint a miniszerelnök pisai utazásánál nem történt hivatali visszaélés, illetve a honvédségi repülőgép rendelkezésre bocsátása által hűtlen kezeléssel összefüggésben kötelességszegés – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vasárnapi közleményében, hozzátéve: a bíróság a költséghatékonyság vizsgálatát tartja még szükségesnek.

Mint a közleményben felidézik, Hadházy Ákos hivatali visszaélés bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentést Orbán Viktor miniszterelnök pisai utazásának összefüggésben. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a feljelentést – feljelentés kiegészítésének elrendelését követően – bűncselekmény hiányában elutasította. A határozattal szemben a feljelentő felülbírálati indítványt nyújtott be.

Mint kifejtik, a felülbírálati indítványt elbíráló Budai Központi Kerületi Bíróság a végzése indokolásában hosszasan idézte egyetértően az ügyészség határozatában kifejtetteket. Megerősítette azt az ügyészségi álláspontot, miszerint hivatali visszaélés sem a miniszterelnök, sem pedig más személy részéről nem valósult meg.

A hűtlen kezelés tekintetében a Magyar Honvédség mint vagyonkezelő felelőssége vizsgálható. A bíróság – ugyancsak egyetértve az ügyészséggel, egyúttal cáfolva a feljelentő állításait – rögzítette: a honvédségi repülőgép személyvédelmi feladatok ellátására történő biztosítása megfelel a jogszabályoknak, mindez a vagyonkezelő részéről kötelességszegésnek nem minősül.

PestiSracok facebook image

A bíróság annak tisztázását tartja még szükségesnek, hogy a biztonsági előírások miként viszonyulnak a költséghatékonyság igényéhez, milyen jogszabályi előírások alapján előzik meg őket. A büntetőeljárásról szóló törvény szabályai szerint – a 817/G. § (1) bekezdésének a) pontja alapján – a bírói álláspont vizsgálata törvény erejénél fogva csak nyomozás útján lehetséges.

A jogintézmény hatálybalépése óta ez a harmadik felülbírálati indítvány, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság elbírált. A korábbi két esetben a bíróság a felülbírálati indítványok elutasítása mellett minden tekintetben egyetértett azzal, hogy nincs helye nyomozásnak.

Forrás: ugyeszseg.hu; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.