Pesti Srácok

Lebontották az illetéktelenül felállított betonkereszteket Úzvölgyében – A román nacionalisták fenyegetőzni kezdtek

Lebontották az illetéktelenül felállított betonkereszteket Úzvölgyében – A román nacionalisták fenyegetőzni kezdtek

Csütörtökre virradó éjjel elbontották az illegálisan felállított betonkereszteket az úzvölgyi katonatemetőben. A román nacionalisták által jogsértő módon felállított emlékművekről a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy azokat el kell távolítani Bár korábban Dormánfalva és a Bákó Megyei Prefektúra is hangosan tiltakozott az ítélet végrehajtása ellen, most úgy tűnik, csendben mégis teljesítették kötelezettségüket. A Calea Neamului nevű nacionalista-soviniszta román szervezet vezetője időközben bejelentette, hogy útban van Úzvölgyébe, és hogy „a valódi harc csak most kezdődik",

A Maszol.ro értesülései szerint a Bákó megyei Dománfalva (Dormănești) önkormányzata által engedély nélkül elhelyezett, az állítólagosan ott eltemetett román katonák emlékére emelt kereszteket a Csíkszentmárton javára szóló jogerős bírósági ítélet után csütörtökön felszedték és egy Bákó megyei teherautóra pakolták, majd elvitték a helyszínről. A portál megkereste Dománfalva polgármesterét, Toma Constantint, aki titkárnője szerint nem tartózkodott a hivatalban. Ezen egyébként a cikk bevallása szerint nem lepődtek meg, mert amikor Úzvölgye ügyében korábban is keresték, sosem volt elérhető.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere járt a helyszínen, és a Maszol kérdésére megerősítette, „valakik” valóban felszedték az összes betonkeresztet, de amikor ő a helyszínre érkezett, már senkit nem talált ott, így nem volt kitől megkérdeznie, hogy ki küldte oda a munkásokat. Dormánfalva nem értesítette Csíkszentmárton községet a beavatkozásról, a polgármester így csak reméli, hogy ők hajtották végre a bírósági ítéletet. Birtalan Sándor kiemelte, megnyugvást jelent számukra az, hogy a temetőt visszarendezték eredeti állapotába.

Közben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Facebook-bejegyzésben jelentette be:

PestiSracok facebook image

Hozzátette: az erőfeszítéseik nem voltak hiábavalók, és Dormánfalva felismerte, hogy kötelezettségüket teljesíteniük kell.

Borboly Csaba megemlítette az is, hogy „nagyon sok fenyegetést" kapott az elmúlt hónapokban, de nem foglalkoztak ezekkel, a kollégáival folytatták a munkát.

– írta a tanácselnök.

Constantin Toma, a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) polgármestere küldött egy csapatot az úzvölgyi katonatemetőbe csütörtökre virradó éjszaka, hogy lebontsa a 2019-ben illegálisan felállított betonkereszteket – számolt be a Ziaruldebacau.ro. A portál szerint az úzvölgyi sírkertben csak az Európai Unió és Románia zászlaja marad meg az új parcellán. Az emlékművet ugyanakkor Dormánfalvára helyezik át, a kereszteket pedig a bákói hősök temetőjében állítják fel újra.

Ezt követően Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului (Nemzet Útja) nevű szélsőségesen nacionalista-soviniszta szervezet vezetője a Facebook-oldalán jelentette be híveinek, hogy „a román hősök emlékműveit” az éj leple alatt „eltüntették”. Az Úzvölgyében már nem ismeretlen román hangadó azt írta:

A vitatott magyar katonai temetőben egyébként nincsenek román katonák eltemetve, mert azok, akikre ők hivatkoznak, illetve akiknek a névsorát rendszeresen felolvassák, máshol alusszák örök álmukat, ezt a román hatóságok is megerősítették korábban.

Benkő Erika, az úzvölgyi perbe Csíkszentmárton mellett beszálló Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője a Maszol cikkét megosztva úgy kommentálta az eseményeket, hogy „egy nagyon ronda ügyet sikerült lezárni”. Ugyanakkor kifejtette:

Mint ismert, a Bákó Megyei Törvényszék február 14-ei ítélete jóváhagyta a Moinești-i Bíróság tavaly márciusban hozott határozatát, amely kimondta, hogy a dormánfalvi önkormányzat törvénytelenül jegyeztette be sajátjaként a ma már elnéptelenedett Úzvölgye falu katonatemetőjét – amit a Hargita megyei Csíkszentmárton gondozott, és amit a közemlékezet első világháborús magyar és német hősök végső nyughelyeként tartott számon (a temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak) –, ezért a telekkönyvből törölni kell a moldvai város tulajdonjogát.

Dormánfalva 2019 áprilisában román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő falu katonatemetőjében, s egy román emlékművet és több mint 50 betonkeresztet állított fel az állítólagosan ott nyugvó román katonák emlékére (később a román hősi halottakat számon tartó országos bizottság is elismerte, hogy az elesett román katonákat másutt hantolták el). Az építkezési felügyelőség és a művelődési minisztérium is megállapította, hogy Dormánfalva törvénytelenül hozta létre a román katonasírok parcelláját a magyar katonai temetőben.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox szertartású felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Azóta a román nacionalista szervezetek több megemlékezést is tartottak a katonatemetőben, és bár a bíróság kimondta – a múlt héten jogerősen is –, hogy a román parcellát önkényesen alakították ki, és le kell bontani a kereszteket, a Calea Neamului szélsőséges szervezet és a magyarellenességéről hírhedt, futballhuligánból lett parlamenti képviselő, George Simion is kijelentette, hogy „minden áron megvédik a temetőt”.

Az úzvölgyi katonatemető ügyével portálunk több ízben is foglalkozott, elsőként 2019-ben, László Petra és Csibra Tibor tudósítottak a helyszínről a kegyhelyet ért első támadások után. Erről bővebben ITT olvashatnak.

Forrás: Maszol.ro; Fotó: MTI/Kátai Edit

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.