Pesti Srácok

Nőtt a vállalati csődök száma az év első felében Németországban

Nőtt a vállalati csődök száma az év első felében Németországban

Az év első felében 16,2 százalékkal emelkedett a vállalati csődök száma Németországban az előző év azonos időszakához képest a Creditreform gazdaságkutató intézet csütörtöki jelentése alapján. A Creditreform az év első hat hónapjában 8400 cégcsődöt regisztrált, 16,2 százalékkal többet, mint az előző évi bázisidőszakban. Tájékoztatásuk szerint ennél nagyobb százalékos növekedésre utoljára 2002-ben volt példa.

– mondta Patrik-Ludwig Hantzsch, a Creditreform gazdaságkutató intézet vezetője.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Véleménye szerint a romló fogyasztói hangulat is hozzájárult a helyzet alakulásához.

– fogalmazott.

– jegyezte meg. A vállalati csődök azonban az elmúlt évinél sokkal nagyobb mértékben érintették a közép- és nagyvállalati szektort. A tavalyi első félévi 68 ezerrel szemben az idén bejelentett csődök 125 ezer munkavállalót érintettek.

– mondta a szakértő. A fogyasztói fizetésképtelenség-bejelentések száma viszont az előző évivel nagyjából megegyező, 33 ezer volt az év első felében.

– mondta Hantzsch. Ennek egyik oka szerinte az, hogy a munkaerőpiac a jelenlegi recesszió ellenére is mindezidáig robusztusnak bizonyult. A Creditreform megítélése szerint az év hátralévő részében is inkább a vállalati csődök növekedése várható, mint a fogyasztói fizetésképtelenségeké.

– mondta Hantzsch.

– mutatott rá.

A Creditreform borús nézeteit az Allianz Trade hitelbiztosító társaság is osztja. Egy, még áprilisban publikált előrejelzésében a társaság az idén 17,8 ezer vállalati csőd bejelentésére számít, ami 22 százalékkal haladná meg a tavalyit. Azt azonban, hogy "csődhullámról" lenne szó, az Allianz Trade sem tartja megfelelő kifejezésnek, mivel az előző évek bázisa "történelmileg alacsony" szintnek tekinthető.

Forrás: MTI; Fotó: AdobeStock

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)