Rétvári Bence: a pedagógus nem pótolható
Jöhet bármilyen digitális fejlesztés az oktatásban, a pedagógus nem pótolható – jelentette ki a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára a Digitális trendek című konferencián, amelyet a XXI. Század Intézet rendezett csütörtökön, Budapesten.
Rétvári Bence azt mondta: Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt években a digitális oktatás fejlesztése terén.
A pedagógusokat azonban nem kiszorítani, hanem segíteni fogja a mesterséges intelligencia
– szögezte le, megjegyezve: a tanár személyisége és ahogyan motiválni tudja a tanulókat, nem váltható ki semmi mással. Az államtitkár hangsúlyozta: a pedagógusokat egyre jobban meg kell becsülni.
Ezt szolgálja az új életpályatörvény is, amely a korábbi, életkoralapú bérezés helyett teljesítményalapú bérezést javasol
– tette hozzá.
Az új törvény azt a filozófiai váltást hozza, hogy aki többet foglalkozik a gyerekkel, aki innovatívabb, aki a lemaradókat vagy éppen a tehetségeket segíti, az végre ne csak év végi köszönetben kapjon többet a tanítványaitól, hanem fizetésben is kapjon többet. Ne tíz-húszezer forinttal, hanem száz-kétszázezer forinttal
– fogalmazott Rétvári Bence. Közlése szerint az új életpályatörvény, illetve a bérezés figyelemmel van arra is, hogy a pedagógus mennyire használja a modern, digitális eszközöket.
Ez a diákok és az ország érdeke is
– szögezte le. A digitális fejlesztések kapcsán Rétvári Bence kitért arra, hogy bár kevesen gondolnák, de a Kréta-rendszerben évek óta működik olyan modul, amelyben mesterséges intelligencia tanít nyelvet a gyerekeknek.
A program kérdést tesz fel, feladatot ad, majd a válaszok alapján méri a gyerek képességeit, és ez alapján dönt a következő feladat nehézségi szintjéről
– magyarázta, hozzátéve: ez minden magyar diák számára ingyenesen hozzáférhető.
Maruzsa Zoltán, a BM köznevelésért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanulók, pedagógusok körében szinte 100 százalékos az okoseszköz-használat, és minden iskola központi wifivel lefedett, ami szűri a káros tartalmakat is. Azt mondta: elképesztő szoftverfejlesztés zajlott az elmúlt években, a "hagyományos iskolát" azonban fenn kell tartani, amíg lehet. Közlése szerint a Nemzeti Köznevelési Portálon 38 ezer okosfeladat és 234 okostankönyv található interaktív, multimédiás kiegészítőkkel, a tankonyvkatalogus.hu oldalon pedig további több ezer tankönyv érhető el elektronikus formában. Megjegyezte: a Kréta-rendszeren keresztül minden magyar szülőt, tanulót, pedagógust el lehet érni. Olyan példátlan adatmennyiség áll rendelkezésre biztonságos térben, amellyel a világ legtöbb országa nem rendelkezik – mutatott rá.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy bár a tantermi előadások a digitális térbe tevődnek át, ezzel párhuzamosan a hallgatókból alkotók, az oktatókból pedig egyre inkább mentorok válnak. Közölte: a "jövő egyetemének" projektje arról szól, hogyan tudjuk ebben a változó világban, mesterséges intelligenciát is használva, a digitalizáció mellett is valódi közösségteremtő térré tenni az egyetemeket.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a kormányzati kommunikáció alapvetően ellenérdekelt azzal, amit a virtuális világ diktálna. Ennek oka, hogy a virtuális világ "instant, azonnali információkat követel", a kormány pedig a "megbízható, saját álláspontját következetességgel alátámasztott és kellő pontossággal közvetítő" gondolatokban hisz. Kijelentette: a digitalizáció nem azonos a virtualitással. Előbbi a valóság új formában történő rögzítése, utóbbi pedig egy mesterséges valóság létrehozása. Beszélt arról is, szükség van nemzeti szabályozásra annak érdekében, hogy a közösségek ne legyenek védtelenek a szolgáltatókkal szemben. Úgy fogalmazott, elemi érdekünk, hogy védjük az adatokat, és biztonságos legyen mindaz, amivel a fogyasztó találkozik a digitális térben.
Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében azt hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy a világ megváltozott, és aki nem tart lépést a digitalizációval, az a vesztesek közé kerül.
Márpedig mi a győztesek között kívánunk helyet foglalni
– szögezte le. Felidézte: a kormány 2019-ben megbízta az alapítványukat, gondolkodjon el azon, milyen lehetőségeket biztosít a digitalizáció a történelemoktatásban. Ebből a gondolkodásból mostanra két kísérleti tananyag született – folytatta –, az egyik az 1956-os eseményekkel, a másik pedig az első világháború témájával foglalkozik.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója arról beszélt, hogy manapság pillanatokon belül, ingyenesen hozzájuthatunk a dokumentumokhoz, ami megkönnyíti a munkát. Mindez azonban a korábbinál jóval nagyobb szerephez juttatta a kritikus gondolkodást – húzta alá.
Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos a digitalizáció veszélyeire hívta a figyelmet. Hangsúlyozta: különösen nagy a felelősség abban, hogy a digitális tartalmak miről szólnak. Példaként hozta a filmkészítést, ahol – mint mondta – ma már nincsen manipulálatlan kép, és CGI-effektek segítségével bármilyen valósnak tűnő tér létrehozható. A digitális valóság azonban nem tudja helyettesíteni a valóságot – húzta alá, hozzátéve: magyarországi látogatásán Ferenc pápa is erre hívta fel a figyelmet, amikor fiatalokkal találkozott. Káel Csaba jelezte: a Nemzeti Filmintézet kidolgozott egy vizuális oktatást segítő programot, amely száz részben dolgozza fel a mozgókép történetét.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
