A párt fennállásának elmúlt tíz évét tekintve a CDU–SPD nagykoalíciós kormány utolsó hivatali éveiig, 2019–2020-ig a párt szavazóinak jelentős többsége a csalódott kereszténydemokrata szavazókból állt. Ugyanakkor az elmúlt években az egymást érő válságok hatására egyre több, a politikai mainstream pártjait elutasító, korábban a szavazástól sokszor távol maradó embert tudott a párt megszólítani – jelentette ki a Magyar Nemzet megkeresésére Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar–Német Intézet kutatási vezetője, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy Németországban eddig viszonylag magas volt a voksolásoktól távol maradók aránya.
2013-ban 4,7 százalékot ért el a párt, 2017-ben viszont már 12,6 százalékot. A 2021-es választások során a párt valamelyes visszaesést könyvelhetett el, majd az elmúlt hónapokban rendre 19-20 százalékon mérték.
Az egyik fordulópontot a 2015-ös migrációs válságra adott kormányzati válasz, főleg annak középtávú hatásai jelentették. A döntő tényező viszont az elhúzódó migrációs és Covid–19-válságok negatív társadalmi és gazdasági hatásainak az orosz–ukrán háború, valamint az új koalíciós kormány erőltetett menetben megvalósítani kívánt klímacéljai miatti felerősödése volt. A 2009-től kezdve szinte egymást érő válságok folytatólagos hatása látszólag az elmúlt hónapokban érte el azt a kulminációs pontot, ami az AfD országos támogatottságának erős megugrásához vezetett
- mondta el a lapnak a szakértő.
Az AfD már polgármestert is delegál Németországban: Hannes Loth a napokban lett Raguhn-Jeßnitz új vezetője.
A szövetségi kormánykoalícióban részt vevő Zöldek párt ezt nem nézi jó szemmel. Nemrég kijelentették, hogy semmiben nem fogják támogatni az új polgármester munkáját. A bohózat része pedig az, hogy erre lehetőségük sem lenne a zöldpártiaknak, ugyanis nem képviseltetik magukat a helyi testületben. A Zöldek, a legtöbb német párthoz hasonlóan, sokáig vonakodott komoly tényezőként számolni az AfD-vel.
Ennek részeként az összes párt kizárta az AfD-vel való együttműködést, alkalomadtán pedig közösen akadályozták meg a párt végrehajtói hatalom elnyerésének közelébe kerülését. Ezért is számít rendkívüli sikernek az AfD számára az előző heti polgármester-választás, hiszen az AfD az összes többi, közös jelöltet állító párttal szemben tudott nyerni. A jelen helyzetben ez is lehet a párt fő célja – olyan arányban nyerni a választásokat, hogy egyedül is képesek legyenek tényleges győzelmet, nem csak elsőséget elérni – mondta Dobrowiecki Péter. A szakértő hozzátette, hogy így is rendkívül nehéz évek elé néz majd az AfD, hiszen valószínűleg továbbra is nehezen találnak majd szövetségest.
A párt sikerességével egyúttal a többi párt is fokozta az AfD ellehetetlenítésére irányuló erőfeszítéseit. Az AfD-vel való együttműködés kategorikus, összpárti kizárása mellett például a CDU az AfD által a múltban tematizált kérdésekkel próbálja meg visszacsábítani az elpártolt szavazóinak egy részét, például a migrációval vagy közbiztonsággal kapcsolatos témákkal. A szakértő szerint nehéz a mostani helyzetben megítélni, hogy hol tetőzhet az AfD támogatottsága.
Amennyiben a kormány válságkezelésével egyre elégedetlenebb alsó középosztálybeli, illetve kisvárosi és vidéki szavazók továbbra is úgy érzik, hogy a jelzőlámpa-koalíció pártjainál süket fülekre találnak panaszaik, úgy az AfD támogatottsága még akár tovább is nőhet néhány százalékkal. Ehhez persze szükség van a CDU további politikai helykeresésére. Ha a Friedrich Merz vezette párt visszatalálna a markánsabb, konzervatívabb politizáláshoz, akkor az AfD dolga is sokkal nehezebb lenne
– jelentette ki Dobrowiecki Péter, aki szerint ahogy a múltban, úgy jövőben is a CDU számít majd az AfD első számú riválisának a választói szavazatok megszerzése terén. Még inkább igaz ez elnézve a kormánypártok támogatottságának mostani mélyrepülését.
(Magyar Nemzet / Kiemelt kép: MTI/EPA pool/Martin Divisek)
