Pesti Srácok

Erről egyeztetett Scholz és Putyin a háború első napjaiban

Erről egyeztetett Scholz és Putyin a háború első napjaiban

Olaf Scholz német kancellár Emmanuel Macron francia elnökkel osztotta meg részleteket Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott 2022. március 4-i tárgyalásáról.

Az érintett tárgyalásra az orosz–ukrán háború kilencedik napján került sor. A kancellár elmondása szerint Putyin egyáltalán nem említette a szankciókat. Az orosz elnök ismertette az elképzeléseit, mégpedig demilitarizálásról beszélt. Továbbá kérte, hogy ismerjék el Krímet Oroszország részeként, valamint két köztársaság függetlenségét – írja az Index. Scholz szerint Putyin két feltételhez kötött egy békével kapcsolatos találkozót. Az orosz elnök a német és a francia kollégájával tárgyalna a békéről, Volodimir Zelenszkijjel azonban nem. A francia elnök erről úgy vélekedett, hogy Putyin hasonlókat mondott neki is.

Forrás: Index; Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Mihail Klimentyev

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.