Lövöldöztek és robbantottak a migránsok a magyar–szerb határon
Néhány perccel fél tíz előtt két nagy erejű robbanás hallatszódott, majd lövések is eldördültek – számolt be a vajma.info hírportál szombati cikkében. Nem hivatalos információk szerint az egyik családi ház előtt robbant fel egymás után két robbanószerkezet, vélhetően kézigránát. Egyelőre nem tudni, vannak-e áldozatok vagy sérültek.
Az ott élők azt írták a közösségi oldalakon, hogy a rendőrség különleges egységei azonnal a helyszínre érkeztek, és egy harmadik, fel nem robbant robbanószerkezetet is találtak. A közelben élők elmondása szerint a detonáció erejétől még Hajdújárás belterületén is megremegtek az ablakok. A helyszínen lévő rendőrök lezárták a környéket, és megerősítették, hogy a fel nem robbant robbanószerkezet egy nagyobb méretű kézigránát, ennek hatástalanításához pedig a tűzszerészek érkezését várják.
Halálos áldozata is volt a magyar országhatárhoz közeli migránsok közötti lövöldözésnek
Július 24-én, a magyar országhatárhoz közeli, Szerbiához tartozó Hajdúnánáson este 9 óra körül sorozatlövésekről érkeztek jelentések helyi lakosoktól. A beszámolók szerint a migránsok nagyobb csoportja behúzta magát egy lakott ház udvari épületébe, ahonnan lövéseket adtak le a kiérkező rendőrökre is. A leszámolásban egy afgán állampolgárságú migráns életét vesztette, kettő pedig megsérült. A helyiek elmondása szerint egy sérült bevándorlót a társai egy létrára fektetve hoztak ki az erdő irányából az autópálya felé, majd nagyjából tíz percre rá előkerültek a gépfegyverek és a migránsok egymást kezdték lőni.
Stábunk legutóbb Martonos migránsok lakta erdejében forgatott, amit ITT lehet megtekinteni.
Szigorodott az elmúlt években a magyar határvédelem
A magyar kormány által 2020-ban felszámolt tranzitzóna hasonlóképpen működött, mint a litván „őrizetbe vételi alternatíva”. A tranzitzóna célja a menedékkérők átmeneti tartózkodásának biztosítása volt a menekültügyi és idegenrendészeti eljárások lefolytatása alatt úgy, hogy a kérelmezők nem léphettek be Magyarország területére, a tranzitzóna ebből az irányból zárva volt a pozitív döntésig.
A tranzitzónákat az Európai Unió Bíróságának döntése alapján számolta fel a magyar kormány, mivel fogva tartásnak minősítették az eljárást.
Igaz, a 2023-as uniós migrációs paktum javaslata is hasonló létesítmények felállítását szorgalmazza, a balti példa pedig bemutatja, hogy máshol is működhetnek hasonló létesítmények. A tranzitzónához hasonló létesítmények biztonságos helyszínt nyújtanak az állami szervek rájuk vonatkozó jogszabályokban foglalt feladat- és hatáskörének gyakorlásához. A magyar kormány által 2022-ben indított határvadászképzés rendszere sok szempontban hasonlít a litván Állami Határőr Szolgálat önkéntes civil divíziójára, illetve az észt PPA azon jogkörbővülésére, amely a honvédség és a tartalékos katonák esetleges bevonását teszi lehetővé.
A kifejezetten az államhatár védelmére és az illegális migráció megfékezésére létrehozott határvadász egységek járőrszolgálatot hajtanak végre, amelynek keretei közt – hasonlóan az önkéntes civil divízióhoz – nemcsak megakadályozhatják az illegális belépési kísérleteket, hanem az ideiglenes biztonsági határzár túloldalára is kísérhetik a migránsokat, avagy visszakényszerítést alkalmazhatnak.
A 2021-ben kezdődött fehérorosz migrációs válság rávilágított a Baltikum sebezhetőségére. Az illegális migráció, valamint annak instrumentalizálása, avagy politikai nyomásgyakorló eszközzé alakítása egy olyan elem, amely könnyen sebezhetővé teszi a Fehéroroszországgal és Oroszországgal közös, hosszú, nehezen ellenőrizhető, mocsaras határszakaszokat.
A Migrációkutató Intézet témával foglalkozó elemzéséből kiderül: bár míg korábban a bevándorlást támogató európai döntéseket preferálták a balti államok vezetői, az utóbbi két évben egy új, szigorúbb határvédelmi mechanizmusok mellett kiálló attitűdöt alakítottak ki, amelyben helyet kapott a fizikai határzár felépítése, a határvédelem eszközrendszerének bővítése, a visszakényszerítés, a szabálytalanul bejutott migránsok fogvatartása, illetve esetenként a nagykövetségi eljárás bevezetése.
Gönczi Róbert tanulmányában úgy fogalmaz, hogy amennyiben a baltikumi próbálkozás a szigorúbb határvédelemre sikerrel jár, ismét megmutathatja európai szinten azt, amit Magyarország igyekezett bizonyítani az elmúlt nyolc évben: a határok védelme nemcsak csökkenti az illegális bevándorlás mértékét, hanem ellenállóbbá is teszi az államokat a hibrid támadások minden formájától, így a migráció instrumentalizálásától is.
Az európai határ támadás alatt áll
Mint arról korábban részletesen beszámoltunk: az illegális bevándorlók folyamatosan érkeznek a szerb–magyar határ közeli erdőhöz. A legtöbben taxikkal közelítik meg környéket, így az autók szinte folyamatosan váltják egymást. A helyiek szerint a tarthatatlan állapotokat csak a hatóságok szigorúbb fellépése javíthatná. A szabadkaiakat nemcsak az illegális bevándorlók egyre nagyobb száma zavarja, hanem az is, hogy a migránsok között rendszeresek az összetűzések és leszámolások. Legutóbb vasárnap Palics központjában lövöldöztek a határsértők. Egy iraki származású migránst életveszélyes sérüléssel vittek a szabadkai kórházba.
Ha nem tudjuk a határt őrizni az illegális bevándorlóktól, akkor nemcsak a magyar emberek biztonsága kerül veszélybe, de összeomlik a schengeni rendszer is
– jelentette ki csütörtökön a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en. Bakondi György hangsúlyozta: az európai határ támadás alatt áll, és nincs információ, hogy csökkenne az érkező illegális migránsok száma.
Forrás: Mandiner, Migrációkutató Intézet
