Pesti Srácok

Szijjártó Péter: a magyar–török csúcstalálkozón az energetikai együttműködés és a svéd NATO-ratifikáció is napirenden volt

Szijjártó Péter: a magyar–török csúcstalálkozón az energetikai együttműködés és a svéd NATO-ratifikáció is napirenden volt

Orbán Viktor kormányfő és Recep Tayyip Erdoğan török elnök tárgyalásán napirenden volt a két ország közötti energetikai együttműködés és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának ügye is – tájékoztatott vasárnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető leszögezte, hogy Magyarország és Törökország között eddig is stratégiai partnerség volt, a felek pedig már korábban megállapodtak arról, hogy ezen együttműködés szintjét kiemelt stratégiai partnerséggé emelik.

– közölte.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy sajnos az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, amely aktuálissá és indokolttá teszi az ilyen típusú megállapodásokat.

– mutatott rá. Kifejtette, hogy Törökország tranzitszerepe tovább fog erősödni a magyar–azeri földgázszállítási szerződés életbe lépésével, valamint azzal, ha megindul a türkmenisztáni export is Európa irányába. Aláhúzta, hogy az energetikai együttműködés azáltal is új dimenzióba lép, hogy Törökországból is elindulhat a földgázszállítás, miután sikerült véglegesíteni a megegyezést az MVM és a Botas között 275 millió köbméternyi gáz jövő évi vásárlásáról.

– fogalmazott.

– tette hozzá. A miniszter végül beszámolt arról is, hogy szóba került Svédország NATO-tagságának ratifikációja is, és emlékeztetett rá, hogy a magyar és a török parlament is nyári szünetet tart, így majd ősszel válhat újra aktuálissá a napirendre vétel kérdése.

– mondta.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.