Alapjogokért Központ: az Európai Bizottság elnöke gyengekezű vezetőnek bizonyult
Patyomkin-beszédet mondott az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén Ursula von der Leyen: a külcsínre sokat adott, az európai polgárokat foglalkoztató, érdemi kérdésekről azonban kevés szót ejtett - mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság (EB) elnökének aznap reggeli beszédét értékelve.
Kovács Attila kiemelte: Ursula von der Leyen felszólalása választási kampánybeszéd volt, a politikus azonban "beleszürkült az európai politikába", és "elefántcsonttoronyból" szólt a képviselőkhöz, miközben kevés fogalma van arról, hogy valójában mi érdekli az átlag európai polgárokat.
Nem volt szó a beszédben a Covid-helyzet elhibázott kezeléséről, a vakcinakorrupcióról vagy az orosz-ukrán háború kapcsán kivetett, elhibázott szankciókról
- sorolta a példákat Kovács Attila, hozzátéve: Ursula von der Leyen "elengedte" azt, hogy a magas infláció nagyrészt éppen az általa szorgalmazott szankciós politika eredménye.
A beszéd 6732 szóból állt, mégis mindössze háromszor szerepelt benne a béke szó, és akkor sem az orosz-ukrán háború kapcsán
- mutatott rá az igazgató, aki hangsúlyozta: nem helyes, hogy az európai politikai elit számára nem meghatározó politikai érdek a szomszédunkban zajló háború lezárása. Ez a beszéd egy föderalista beszéd volt, amelyben semmilyen szó nem esett nemzetállamokról - hangoztatta Kovács Attila, majd úgy folytatta: a bizottság elnöke "kinyitotta az uniós alapszerződések módosításának lehetőségét", és egyértelművé tette, hogy több hatalmat adna Brüsszelnek, a tagállamoknak pedig kevesebbet.
Kovács Attila azt mondta, Ursula von der Leyen "magyarázta a bizonyítványát". Hozzátette:
van is mit magyarázni, mert az Európai Bizottság elnöke "gyengekezű vezetőnek bizonyult", aki többször is engedett az Európai Parlament balliberális többségétől érkező zsarolásnak, és nem tudta betölteni a "szerződések őre" szerepet.
Az igazgató szerint Ursula von der Leyen szavai alapján úgy tűnt, mintha a politikus "egy árnyalattal nagyobb megértést tanúsítana az Egyesült Államok érdekei iránt, mint az uniós érdekek iránt." Kovács Attila kitért arra is, hogy az elnök beszédében üzent Kínának, noha "veszélyes útra léphet" az EU, ha a Kínával meglévő gazdasági kapcsolatait "megmérgezi, leépíti vagy árnyalja." Ezen kapcsolatok megszakítása nem európai érdek - húzta alá. Az igazgató úgy fogalmazott
az unióban a föderalista felfogás áll szemben jelenleg a nemzetállamokkal. A változást a konzervatív nemzeti jobboldali pártok indukálhatják. A beszéd alapján nyilvánvalóvá vált, hogy változásra van szükség az uniós politikai kérdésekben.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az igazgató kijelentette: "a brüsszeli mocsarat le kell csapolni". Ehhez pedig személyi és szemléletmódbeli változásra van szükség - fűzte hozzá, megjegyezve: a kérdés az, van-e elég bátorság ahhoz, hogy a jövő évi választásokat követően friss arcokkal, az európai érdekeket jobban előtérbe helyező vezetőkkel vágjon neki a következő öt évnek az unió. Kovács Attila beszélt továbbá az ukrán gabonáról is. Véleménye szerint hamis az az uniós állítás, hogy az Ukrajnából érkező gabona majd eljut Afrikába, ehelyett Kelet-Európában köt ki és nehéz helyzetbe hozza a gazdákat. Beszélt arról is, hogy
az Európai Bizottság elnöke 50 milliárd eurót adna Ukrajnának újjáépítésre, emellett fegyverek szállítását is kilátásba helyezte Ukrajna területére.
"Látszik, hogy nem a háborús konfliktus megoldásában, hanem annak eszkalálódásában érdekelt" - jegyezte meg az igazgató. Kitért arra is, hogy Ursula von der Leyen erősítené a jogállamisági kritériumrendszert, a beszédét követő hozzászólásokban pedig a baloldali pártok képviselői ugyancsak azt mondták, hogy "csúcsra kell járatni" ezt a rendszert, különösen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.
Von der Leyen elnöksége "nem egy sikertörténet", Emmanuel Macron francia elnöknek azonban kulcsszerepe lehet annak eldöntésében, hogy ki vegye át az elnökséget
- mondta Kovács Attila. És "kulcsszava lesz" Magyarországnak is - tette hozzá. Az igazgató beszélt a hazánknak járó uniós forrásokról is, amik továbbra is a levegőben lógnak. Úgy fogalmazott,
tucatnyi jogszabálymódosítás történt már eddig is, de mindhiába. Érdemi magyarázat pedig nincs , hacsak nem az, hogy egy politikai játszadozás zajlik.
Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
