Pesti Srácok

Joe Biden: az Egyesült Államoknak nem célja elszigetelni Kínát

Joe Biden: az Egyesült Államoknak nem célja elszigetelni Kínát

Az Egyesült Államoknak nem célja elszigetelni Kínát - jelentette ki Joe Biden vasárnap Vietnamban, ahova a G20-csoport indiai csúcstalálkozójáról utazott. Az amerikai elnök Hanoiban tartott sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy mielőbb találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, aki nem vett részt a G20-csúcstalálkozón Újdelhiben.

Joe Biden megjegyezte, hogy Kína jelenleg számos gazdasági és társadalmi problémával küzd, ugyanakkor hozzátette, hogy

és Kína sikeres, de ezt a szabályok betartásával kell tennie.

PestiSracok facebook image

Az Egyesült Államok Kínával fenntartott kapcsolatait illetően az elnök megismételte: nem akarnak leválni Kínáról, de nem adnak el neki olyan alapanyagokat, amelyeket

A G20-csúcstalálkozón aláírt, az India-Közel-Kelet-Európa új kereskedelmi útvonalról szóló egyetértési nyilatkozattal kapcsolatban az elnök azt mondta, hogy az nem Kína érdekeinek megsértését célozza, hanem gazdasági növekedés ösztönzéséről szól a világ minden része számára.

Az Egyesült Államok átfogó stratégiai partnerségek kialakításán dolgozik az indiai- és csendes-óceáni térségben, ebbe illeszkedik a diplomáciai kapcsolatok megerősítése Vietnammal - közölte Joe Biden vasárnap a vietnami fővárosban tartott sajtótájékoztatón.

A klímaváltozás a legégetőbb kérdés

Az újságírók előtt azt is kijelentette, hogy ma a világ előtt álló leginkább egzisztenciális fenyegetés a klímaváltozás, ami súlyosabb, mint egy atomháború jelentette fenyegetés, az Egyesült Államok pedig 2030-ig megháromszorozza zöldenergia-termelési kapacitását.

Joe Biden Hanoiban találkozik a vietnami állami vezetőkkel, majd Hanoiból hétfőn Alaszkába utazik, ahonnan videóüzenetben emlékezik meg a 2001. szeptember 11-i terrortámadások 22. évfordulójáról.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)