Pesti Srácok

Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin találkozása eldöntheti a háború menetét

Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin találkozása eldöntheti a háború menetét

Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője azt tervezi, hogy még szeptemberben Oroszországba utazik, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin elnökkel. A találkozó célja az lenne, hogy megvitassák annak lehetőségét, hogy Oroszországnak több fegyvert szállítsanak az ukrajnai háborúhoz és más katonai együttműködésről tárgyaljanak – írja az Index.hu, a The New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva.

A portál arról ír, hogy a tisztviselők szerint Észak-Korea vezetője – valószínűleg páncélvonaton – az Oroszország csendes-óceáni partvidékén fekvő Vlagyivosztokba utazna, ahol találkozna Putyinnal.

A cikk szerint az orosz elnök számára előnyt jelentene, ha Kim Dzsongun tüzérségi lövedékeket és páncéltörő rakétákat küldene Oroszországnak, Az észak-koreai vezető pedig ezért cserébe fejlett technológia biztosítását kérné a műholdak és nukleáris meghajtású tengeralattjárók számára. Emellett sokak szerint élelmiszersegélyt is kérne az orosz elnöktől.

A tisztviselők szerint mindkét vezető részt vesz a vlagyivosztoki Távol-keleti Szövetségi Egyetem campusán a szeptember 10. és 13. között megrendezésre kerülő Keleti Gazdasági Fórumon. Ezenfelül Kim Dzsongun állítólag azt is tervezi, hogy meglátogatja a 33-as mólót, ahol Oroszország csendes-óceáni flottájának hadihajói dokkolnak.

PestiSracok facebook image

MTI/ Fotó: Europress (2019)

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.