Pesti Srácok

MÁV: folyamatos az egyeztetés az osztrák vasúttársasággal a Railjet-vonatok ügyében

MÁV: folyamatos az egyeztetés az osztrák vasúttársasággal a Railjet-vonatok ügyében

Az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) döntésein múlik, hogy az ideiglenes forgalmi rend Bécsben ne okozzon a minimálisnál nagyobb kényelmetlenséget az érintett utasoknak – reagált pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében a MÁV arra a hírre, hogy az ÖBB korábban bejelentette: október 2-től október 26-ig több Budapestről induló és Bécsen túl közlekedő Railjet Express rövidebb útvonalon, csak az osztrák fővárosig közlekedik. Az osztrák társaság a hegyeshalmi fővonalon végzett felújítás miatt kialakult késésekkel indokolta a döntést.

A MÁV álláspontja szerint ahhoz, hogy az ÖBB Bécsben ne kényszerítse átszállásra a Budapest felől érkező utasokat, a magyar vasúttársaságnak olyan lépéseket kellett volna megtennie, amelyek a magyarországi belföldi közlekedést aránytalanul hátrányosan érintették volna.

– írták. A MÁV hangsúlyozta, hogy az illetékesek között folyamatos az egyeztetés. Kiemelték, hogy a MÁV–Volán-csoport mindent megtesz a nemzetközi vonatok menetrendjeinek betartására, ezért első lépésben türelmet kért az ÖBB-től.

PestiSracok facebook image

– emelték ki a közleményben. A MÁV hangsúlyozta, hogy a változás nem minden Railjet-járatot érint: a Keleti pályaudvarról 6:40-kor Zürichbe induló és 17:40-kor Salzburgba induló járat a teljes útvonalon közlekedik. Az osztrák intézkedések nem érintik a Bécsen, Salzburgon, Münchenen át Stuttgartba, illetve Zürichbe közlekedő Kálmán Imre EuroNight közlekedését sem. Magyarország felé valamennyi Railjet-vonat továbbra is a teljes útvonalán közlekedik, utasaiknak Bécsben nem kell átszállni.

– tették hozzá.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Balaton József

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.