Pesti Srácok

Táviratot küldött Ferenc pápa Líbiába

Táviratot küldött Ferenc pápa Líbiába

Ferenc pápa „nagy szomorúsággal értesült a Líbia keleti részén bekövetkezett áradások által okozott hatalmas emberveszteségről és pusztításról” - írja a vaticannews. A pápa biztosította az érintetteket, hogy „imádkozik az elhunytak lelkéért és mindazokért, akik gyászolják elvesztésüket”. Részvétét fejezte ki Líbia népének Pietro Parolin bíboros vatikáni államtitkár által aláírt és Savio Hon Tai-Fai érseknek, Líbia apostoli nunciusának küldött táviratában. A Reuters hírügynökség szerint a Daniel vihar a Földközi-tengeren áthaladva Líbiába érkezett, ahol elpusztította az ország keleti részében található Derna városának mintegy negyedét, miután egy viharban átszakadtak a gátak.

Csak Derna városában már legalább 1000 holttestet találtak, és a hatóságok arra számítanak, hogy a halottak száma sokkal magasabbra emelkedhet. A Vöröskereszt tájékoztatása szerint országszerte tízezer ember eltűnt az árvizek következtében.

A Szentatya táviratában „szívből jövő lelki közelségét” fejezte ki a sebesülteknek, az eltűnt szeretteikért aggódóknak, valamint a mentő- és segélynyújtó tevékenységben résztvevőknek. Ferenc pápa a vigasz, az erő és a kitartás isteni áldását kérte a tragédia által érintettek számára.

A tanácstalanság, az aggodalom, a tehetetlenség érzete nyilvánult meg Sandro Overend Rigillo ferences püspök, Bengázi apostoli helynökének szavaiban, aki kedden reggel nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak: „Itt egészen nyugodtak vagyunk. Erős vihar volt, de itt nincs különösebb probléma. A hatóságok azonban elrendelték, hogy három napig maradjunk otthon” – hangsúlyozta. „A probléma a hegyeket érinti”. Beszámolt arról, hogy felvette a kapcsolatot a baydai szerzetestestvérekkel és megbizonyosodott arról, hogy biztonságban vannak, „még ha nagyon féltek is”. Emlékeztetett, hogy „nagyon ritkák az ilyen horderejű viharok Líbiában, talán ez az első eset, hogy ilyesmi történik”.

PestiSracok facebook image

Forrás: vaticannews.va/ Fotó: MTI

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.