Kövér László: A hit és az ész harmóniájának helyreállítása a legfontosabb feladat
A hit és az ész harmóniájának helyreállítását nevezte az oktatás és az egyházak legfontosabb XXI. századi közös feladatának az Országgyűlés elnöke csütörtökön, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) alapításának 30. évfordulója alkalmából rendezett konferencián, a parlament felsőházi termében. Kövér László kijelentette: meggyőződése, hogy a hit és az ész harmóniájának helyreállítása nélkül a nyugati világban esélytelen megoldani a nemzetek ajtaján egyre hangosabban dörömbölő politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális vagy akár környezetvédelmi gondokat.
Az Európát politikai, gazdasági és pénzügyi értelemben uralni akaró erőcsoportoknak mindenekelőtt mentális értelemben kell hatalmuk alá gyűrniük az európai embereket, ezért akarják elvágni minden transzcendens kapcsolatától
– emelte ki a házelnök. Értékelése szerint a törekvés a hit és az ész szembefordítására nem valamiféle korszellem fátumként ránk nehezedő terhe, hanem nyers hatalmi törekvések eredménye. Hozzátette: ezért áll napjainkban a keresztény egyház folyamatos pszichológiai és politikai ostrom alatt Európában, és ezért akarják az európai oktatási rendszert és az egyetemeket az úgynevezett progresszív ideológia által meghatározott politikai hatalom eszközeivé alakítani. Kövér László kitért arra: a minden bizonyosságától megfosztott ember először bizonytalanságba, majd félelembe, magányba és kétségbeesésbe sodródik, végül tehetetlenül megadja magát azoknak, akik a jövőben minden, a történelem során korábban megismert totalitárius ideológiai diktatúránál embertelenebb technológiai diktatúra alá akarják hajtani.
Ez a XXI. században az európai emberekre leselkedő legnagyobb veszély
– jelentette ki a házelnök.
Kövér László szólt arról is: számunkra, magyarok számára büszkeség és önbizalom forrása, hogy több mint ezer esztendeje "önmagunk keresztény lelkét megőrizve, erőnkön felül tudtunk és tudunk hozzájárulni az európai lélek védelméhez, a hit és az ész harmóniájának fenntartásához". Úgy fogalmazott: földrajzi és történelmi adottságaink okán több mint ezer esztendeje világvallások és világbirodalmak ütközőpontjában élve úgy tudtuk megőrizni önmagunkat, hogy hallani és hallatni akartuk Istent. Hozzátette: a reformációnak és a bibliafordító Károli Gáspárnak köszönhetően pedig anyanyelvünkön, magyarul hallgathatjuk és hirdethetjük Isten igéjét. Meglátása szerint ez az egyik titka a magyar nemzet megmaradásának a történelem forgatagában. Hangsúlyozta, hogy mindezért örök tisztelet jár Károli Gáspárnak és köszönet mindazoknak, akik éltetik az ő szellemi hagyatékát.
Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a református egyetem feladataként jelölte meg, hogy megkínálja hallgatóit és oktatóit a Krisztusban fogant élet megismerésével.
Ez az élet benne van és benne lehet mindenben, a keresztény tudományok magasabb rendű hivatása pedig éppen az, hogy minden tudományban keresse és felmutassa ezt az életet, a természet szépségében és a természettudományokban ugyanúgy, mint a szellemtudományokban
– tette hozzá Balog Zoltán. Kiemelte: a keresztény igazságok akkor életigazságok, ha vannak, akik élik őket.
Ezt az életet élték az első tanítványok, az egyházatyák, a reformátorok és a huszadik század vértanú keresztényei. A kereszténység jövőjét illetően pedig az lesz a meghatározó, hogy milyen mértékben és nyomatékkal sikerül a keresztény közösségeknek Jézus Krisztus üzenetét valódi életprogramként közvetíteni a világnak
– mondta, hozzátéve, hogy ez a tudományok eszközeivel is lehetséges. Balog Zoltán hálát adott azért, hogy 30 évvel ezelőtt is voltak, akik keresték az igazságot, az élet útját. Kiemelte Hegedűs Loránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület akkori püspökének szerepét, akinek – mint fogalmazott – hitben fogadott döntése sokak ellenállását győzte le, sokakat győzött meg ennek a döntésnek az értelméről.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében mindannyiunk közös ügyének nevezte a világi tudományok hívő oktatását és kutatását, hozzátéve: ez a feladat rendkívüli kihívás elé állítja az egyetemek egész közösségét. A bíboros kitért arra: a magyarországi egyházi egyetemek helyzete különleges, nemzetközi viszonylatban párját ritkítja, hogy a felekezetileg elkötelezett egyetemek közszolgálati intézményként, állami finanszírozásban működnek. Megjegyezte: a magyar társadalom anyagi teherbíróképessége korlátozott, így jelentős méretű és költségigényű egyetem magánerőből aligha lenne fenntartható.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kiemelte: a 30 éve alapított KRE méltó módon illeszkedik a híres történelmi múlttal rendelkező református iskolák sorába. Jelezte, hogy az egyetem küldetéséhez, ahogy eddig, ezután is minden támogatást megad a kormány. Hozzátette: biztosítják a forrásokat a campus fejlesztéséhez, mert tudják, hogy az épülő és megújuló falak között érték születik, az egész nemzet megerősödését szolgáló tudás.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
