Pesti Srácok

Szerelem, szenvedély, csata – Ma este debütál a Tündérkert a Duna TV-n

Szerelem, szenvedély, csata – Ma este debütál a Tündérkert a Duna TV-n

Szerelem, szenvedély, csata, hatalmi harc, árulás és hűség jelenik meg a Tündérkert című nyolcrészes sorozat történetében, amely Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első kötete alapján készült és dupla részekkel október 13-án debütál a Dunán. A XVII. századi Erdélyben játszódó fordulatos történelmi filmsorozathoz Móricz Zsigmond azonos című művét vették alapul – hangsúlyozta az MTI-nek Helmeczy Dorottya producer az első két rész szerdai sajtóbemutatója után.

Mint mondta, voltak olyan szálak a regényből, amelyeket elengedtek, és a női karakterek is nagyobb hangsúlyt kaptak a sorozatban, mint Móricz művében. A történetből kiderül, hogy a fiatal Báthory Gábor miként kormányozza a fejedelemséget, milyen döntéseket hoz, hogy megtartsa a hatalmát és Erdélyt megerősítse. Bethlen Gábor, a másik főszereplő idősebb, higgadt politikus; kettőjük kapcsolata viszi előre a sorozatot – hangsúlyozta a producer, hozzátéve, hogy Báthory Erzsébet, akit Szamosi Zsófia alakít, szintén jelentős szereppel bír a cselekményben. A történet végigkíséri a grófnő titkát – magyarázta a producer, aki szerint a sorozat epizódjai egyre mélyebbre mennek az emberi drámákban, az utolsó részben pedig egy váratlan fordulat várja majd a nézőket. Helmeczy Dorottya szerint a nők helyzete nagyon nehéz volt a XVII. században, sokkal erőteljesebbnek, ügyesebbnek kellett lenniük akkoriban, hogy érvényesülni tudjanak és megállják a helyüket. A producer szerint sok hasonlóságot mutat a történet a mai korral. Helmeczy Dorottya mesének nevezte a Tündérkertet.

– magyarázta.

PestiSracok facebook image

Kitért arra is, hogy a sorozatban nincs sok csatajelenet, a szereplők viszonyrendszere határozza meg a cselekményt. A producer kiemelte: erős vizuális hátteret kapott az alkotás, fontos szerepe van a jelmezeknek és a helyszíneknek. A producer szerint a Tündérkert „közönségfilm”, amely az idősebb generációk számára is izgalmas szórakozást nyújt, a tinédzserek pedig fordulatos sorozaton keresztül ismerhetik meg a magyar történelmet. Helmeczy Dorottya elmondta azt is, hogy terveik között szerepel a trilógia másik két kötete – A nagy fejedelem és A nap árnyéka – megfilmesítése is.

A nyolcrészes sorozat a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Megafilm Service és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) koprodukciójában készült. A Báthory Gábor szerepét alakító Katona Péter Dániel mellett Bethlen Gábort Bokor Barna játssza. A Tündérkert női karaktereit Szamosi Zsófia mellett többek közt Szőke Abigél, Dobos Evelin, Gáspár Kata, Balsai Móni, Parti Nóra és Éder Enikő alakítják, mellettük a főbb szerepekben Kálloy Molnár Péter, Rajkai Zoltán, Pataki Ferenc, Lukács Dániel, Pál D. Attila, Dimény Levente, Henn János és Németh B. Kristóf is látható.

A Tündérkert producere Helmeczy Dorottya mellett Kálomista Gábor. A sorozatot Madarász Isti rendezte, a vezető író Bereményi Géza és Tasnádi István. A forgatókönyvek végleges verziójának írója Horváth András Dezső, az operatőr Garai Gábor, a vágó Rumbold László, a látványtervező Pintér Réka, a jelmeztervező Zelenka Nóra, a zeneszerző ifj. Balogh Ferenc, a gyártásvezető Endrődy Balázs, míg történész szakértőként Oborni Teréz vett részt a munkában. Az október 13-án debütáló első két részt követően másnap, az október 14-én 16 óra 30 perckor kezdődő, Hogy készült a Tündérkert? című werkfilmből a sorozat kulisszatitkaiba is betekintést nyerhet a közönség a Dunán.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?