Szijjártó: a magyar külpolitika egyik fő célja az együttműködés további javítása Törökországgal (Videó)
A kormány külpolitikájának egyik legfőbb célja az együttműködés további javítása Magyarország és Törökország között, a kapcsolat szintjét ezért év végéig kiemelt stratégiai partnerséggé léptetik elő – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török köztársaság napja alkalmából rendezett fogadáson arról számolt be, hogy a világ biztonsága ma van a legrosszabb formájában a hidegháború óta, amit tanúsít az is, hogy több mint harminc helyen zajlik fegyveres konfliktus világszerte. Aláhúzta: a legnagyobb nyomást a globális biztonságra az ukrajnai és az izraeli háború helyezi, amelyek közül az egyik hazánk, a másik pedig Európa közvetlen szomszédságában zajlik.
Ez felértékeli azon országokat, amelyek biztonságot és stabilitást nyújtanak teljes régiók számára. És ha van ország, amelyet ily módon lehet leírni, az Törökország
– fogalmazott. Tudatta, hogy Magyarország elkötelezett a béke, a konfliktusok diplomáciai rendezése iránt, ezért nagyra értékeli azokat az államokat, amelyek sikeresek a béke megteremtésében.
Az egész világ küzd az ukrajnai háború negatív hatásaival, és sajnos továbbra is vannak olyanok, nem is kevesen, akik azt az álláspontot képviselik, hogy a béke feltételei javulnak az idő múlásával
– mondta.
A kormány ezzel szemben úgy véli, hogy épp ellenkezőleg: minden egyes nappal tovább romlik az esély a békére, hiszen annál több ember hal meg és annál nagyobb a pusztítás. A békekötés feltételei ma jobbak, mint holnap lesznek, és rosszabbak, mint tegnap voltak
– húzta alá. Szijjártó Péter ezt követően Törökországot méltatta a fekete-tengeri gabonamegállapodás tavalyi tető alá hozása miatt, leszögezve, hogy ez volt az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Ukrajna és Oroszország között, amely demonstrálta, hogy továbbra is van remény a békére.
Számítunk a török kormányra, hogy folytassa erőfeszítéseit a béke érdekében
– jelentette ki. Kitért a tömeges illegális bevándorlás jelentette biztonsági kihívásokra is, tudatva, hogy Magyarország különleges földrajzi helyzetben van, ugyanis keletről az ukrajnai háború, délről pedig a migráció negatív hatásaival egyszerre szembesül. Utóbbi kapcsán kijelentette, hogy a magyar határőrök "bűnbandákkal néznek szembe, amelyek tagjai nem riadnak vissza a lőfegyverek használatától sem".
Mindannyian tudjuk, hogy ha Törökország nem állítaná meg a migrációs hullámokat, akkor mi, itt Európában súlyos kihívásokkal szembesülnénk, amelyeket nem biztos, hogy sikeresen tudnánk kezelni
– mondta. A miniszter érintette az energiaellátás biztonságának kérdését is, és hangsúlyozta, hogy hazánk nagyban függ az energiahordozók forrásától és a szállítási útvonalaktól, ezért a megbízható tranzitországok nagy fontossággal bírnak.
Törökország nagyban hozzájárul Magyarország energiaellátásának biztosításához
– szögezte le, és szavai szerint ez nem magától értetődő, amit mutat Bulgária "ellenséges" lépése is, amely veszélyezteti egy európai uniós tagállam és egy tagjelölt ország ellátásbiztonságát. Aláhúzta: a kormány külpolitikájának egyik legfontosabb célja a magyar–török stratégiai együttműködés további javítása, ez a kapcsolat ugyanis már eddig is jelentős eredményekkel járt mindkét fél számára. Ezt a sikert bizonyítja, hogy a kapcsolatok szintjét az év végére kiemelt stratégiai partnerséggé léptetik elő – jelentette be.
Kapcsolatunk alapját mindig is a kölcsönös tisztelet képezte, és nem az ítélkezés, a kioktatás és egymás kritizálása
– vélekedett. Az Európai Unió és Törökország közötti együttműködés megerősítését is sürgette, amely szerinte segíthet a közösségnek döntés hozni abban a fontos dilemmában, hogy a világ ismételt blokkosodását vagy a konnektivitást válassza.
Magyarország egyértelműen az utóbbiban érdekelt, miután Közép-Európa mindig rajtaveszített a blokkosodáson
– közölte.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
