Szijjártó: az EU nyomást gyakorol az energetikai diverzifikáció érdekében, de akadályokat is gördít elé
Magyarország állandó nyomás alatt áll az Európai Unióban annak érdekében, hogy csökkentse az orosz energiafüggőségét, azonban a diverzifikáció egyik legfőbb akadálya épp a brüsszeli politika – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Tbilisziben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Selyemút Fórum panelbeszélgetésén közölte, hogy az Európai Unió súlyos kihívásokkal néz szembe, és ezek egyike az energiaellátás állandó bizonytalansága az ukrajnai háború kitörése, illetve a brüsszeli szankciók elrendelése óta. Problémának nevezte, hogy az EU nem fizikai, hanem politikai kérdésként tekint erre az ügyre.
Az nem politikai nyilatkozat, hogy honnan vásárolja egy ország az energiát. Politikai nyilatkozatokkal nem lehet fűteni a házakat, lakásokat, politikai nyilatkozatokkal nem lehet a gazdaságot működtetni
– mondta.
Amíg a földgázt nem lehet hátizsákban vagy repülőgéppel elszállítani, addig onnan kell vásárolni, ahol adott az infrastruktúra
– szögezte le. Rámutatott, hogy a fizikai valóság, az infrastruktúra meghatározza, hogy az egyes államok honnan tudnak elegendő energiához jutni. Szijjártó Péter az energetikai diverzifikáció témájával foglalkozó ülésen kijelentette, hogy bár ez kritikus fontosságú, a kormány számára ez nem egy megbízható szállító kiváltását jelenti, hanem minél több új forrás és tranzitútvonal bevonását. Aláhúzta: Magyarország állandó nyomás és politikai támadások alatt áll az EU-ban annak érdekében, hogy csökkentse az orosz részesedést a nemzeti energiamixében.
Nem lehet nyomást gyakorolni egyetlen államra sem annak érdekében, hogy saját nemzeti érdekeivel szemben cselekedjen
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy ma az orosz források nélkül fizikailag nem lenne lehetséges Magyarország energiaellátása.
Mi szeretnénk diverzifikálni, ennek legnagyobb akadálya viszont a Brüsszel és egyes európai országok által alkalmazott megközelítés
– fogalmazott. Erre gyakorlati példaként említette, hogy a földgázellátás terén a függőség mérsékléséhez realisztikus újabb forrásokat kell keresni, amilyen például Azerbajdzsán, de az import fokozásához a vezetékhálózat kapacitásbővítésére lenne szükség Délkelet-Európában. Brüsszel azonban szavai szerint világossá tette, hogy ehhez nem fog pénzügyi támogatást nyújtani, mert "ez nem elég trendi, ráadásul tizenöt év múlva nem is fogunk földgázt használni".
Először is, nem tudjuk, hogy fogunk-e használni a földgázt, de nem is az a kérdés, hogy mi lesz tizenöt év múlva, hanem az, hogy mi lesz holnap
– jelentette ki. Kitért arra is, hogy a kőolajellátás terén az orosz részesedés visszaszorításához a horvátországi tranzit bővítése képzelhető el, Zágráb azonban visszautasította a hosszú távú kapacitáslefoglalásra vonatkozó magyar kérést, illetve az európai átlag ötszörösére emelte az Adria-vezeték tranzitdíját. A miniszter úgy vélekedett, hogy miközben nyomást gyakorolnak hazánkra a diverzifikáció érdekében, a valóságban akadályokat gördítenek ez elé. Ennek kapcsán érintette a Szerbiába és Magyarországra szállított orosz földgázra vonatkozó bulgáriai tranzitdíj emelését is, ami szerinte szöges ellentétben áll az "európai szolidaritás" gyakran hangoztatott jelszavával.
Mi köze van ennek a döntésnek a szolidaritáshoz? Egy másik EU-ország és egy EU-tagjelölt biztonságos energiaellátásának veszélybe sodrása rendkívül ellenséges lépés
– mondta.
Közölte, hogy az energiabiztonság garantálásához növelni kell a nukleáris energia részesedését, függetlenedve a külső nyomástól. Emellett fenn kell tartani a partnerséget a megbízható szállítókkal minden politikai nyomásgyakorlás ellenére, továbbá be kell vonni a kaukázusi régiót a megújuló energia importjába. Szijjártó Péter az utóbbi kapcsán üdvözölte, hogy megszületett az a megegyezés, amelynek értelmében Magyarország Georgián és Románián keresztül, egy új, több mint ezer kilométeres, rekordhosszúságú tenger alatti vezetéken zöld villamos energiát tud majd importálni a jövőben Azerbajdzsánból.
Leszögezte, hogy a magyar kormány nem politikai vagy ideológiai, hanem gyakorlati kérdésként tekint a környezetvédelemre, amelynek kéz a kézben kell járnia a versenyképesség javításával. Hozzátette, hogy hazánk a világ azon húsz állama közé tartozik, amelyek károsanyag-kibocsátásuk csökkentése mellett voltak képesek a gazdasági teljesítményük növelésére, és meg is kívánja tartani ezt a pozícióját.
Ehhez pedig a nukleáris kapacitások és a zöld energia importjának bővítésére van szükség
– összegzett.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
