Szijjártó: globális informafikai szolgáltató központot hozott létre az Aldi Debrecenben
Informatikai szolgáltató központot hozott létre az Aldi Debrecenben, amely a német vállalat globális tevékenysége szempontjából is meghatározó lesz – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, Debrecenben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Aldi International IT Services Kft. új irodájának átadásán kiemelte, hogy az informatikai szolgáltatásokkal foglalkozó központ létrehozásával ötven, magas képzettséget igénylő munkahely jön létre. Az 1,2 milliárd forintos beruházást az állam 120 millió forinttal támogatta. Leszögezte: az iroda a hazánkban már mintegy 160 üzlettel és komoly logisztikai központtal rendelkező, a teljes hálózata működését zöld árammal fedező német vállalat globális tevékenysége szempontjából is meghatározó lesz. Az Aldi teljes globális hálózatát, azaz több mint 200 ezer munkavállaló, több mint 7 ezer bolt és 80 logisztikai központ működéséhez szükséges IT-munkákat fogják innen, Debrecenből kiszolgálni.
Beszédében aláhúzta, hogy a világ az utóbbi években válságról válságra bukdácsolt, gyárbezárásokról, munkanélküliségről, vállalati csődökről szóltak a hírek, és az élelmiszer-kiskereskedelemben dolgozók is pontosan látják az egekbe szökő infláció és energiaárak hatásait.
Ezen körülmények között kifejezetten büszkék lehetünk arra, hogy miközben négy év leforgása alatt kétszer is újjászületett a világgazdasági rendszer, mi, magyarok a legfontosabb gazdasági mutatókban rendre a nemzetgazdasági, történeti rekordjainkat meg tudtuk dönteni
– jelentette ki.
De hogyan is lehetséges mindez egy alapvetően negatív, visszaeső gazdasági környezetben? Úgy, hogy az érkező beruházások egyre növekedő ütemével tudtuk ellensúlyozni a negatív globális környezetet
– vélekedett. Szijjártó Péter rámutatott, hogy a beruházások jelentik a növekedés alapját, ráadásul segítik a gazdaság dimenzióváltását is.
Amikor a dimenzióváltásról beszélünk, akkor alapvetően arról beszélünk, hogy a magyar gazdaságot hogyan tesszük termelésorientált gazdaságból innovációra, tudásalapra vagy kutatás-fejlesztésre épülő gazdasággá
– fogalmazott. Közölte, hogy ezen a téren hazánk "nem áll rosszul", amit tanúsít a tizedik helyezés is a high-tech gazdasági tevékenységek exportjának világranglistáján, miközben az ország a lakosságszámát tekintve csak a kilencvenötödik.
Ez azt mutatja, hogy a magyar emberek kreativitása, innovációs képessége jóval kedvezőbb pozícióba hoz minket annál, mint ahova automatikusan egy tízmilliós országot rangsorolni lehetne
– mondta. Érintette azt is, hogy ma nagyjából 180 ezren dolgoznak Magyarországon az informatikai szolgáltatások szektorában. Az ágazat teljesítménye tavaly 4 ezer milliárd forintot ért el, ami egy év alatt 19 százalékos növekedést jelent, körülbelül ezer milliárd forintos exportértékkel. A miniszter ezután jó hírnek nevezte az utánpótlás kapcsán, hogy Magyarországon tavaly, illetve idén az információs és kommunikációs szakokra jelentkező diákok száma 34 százalékkal nőtt, a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó mérnökök száma kétszeresére emelkedett, és tavaly 73 százalékkal több kis- és közepes vállalkozás tájékoztatott termékinnovációról, mint korábban.
Végül arra is kitért, hogy továbbra is a német cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget hazánkban. A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött 67 milliárd euróval, és erre idén is jó esély van, miután eddig tíz százalékos bővülést regisztráltak a volumenben.
Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Róka László
