Pesti Srácok

Brüsszel eltöröltetné a magyar kormánnyal a rezsitámogatást

Brüsszel eltöröltetné a magyar kormánnyal a rezsitámogatást

Brüsszel a magyar kormány számos olyan intézkedését szeretné eltöröltetni, mint a rezsitámogatás, a kamatstop vagy az extraprofitadó – mondta Lánczi Tamás politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol a leendő nemzeti konzultáció lehetséges témaköreiről beszélt.

Kijelentette: ezek mind olyan követelések, amelyeket az Európai Bizottság fogalmazott meg, és el lehet "lamentálni" azon, hogy "egyrészt mi köze van ehhez Brüsszelnek" és észszerűek-e ezek a döntések. Lánczi Tamás hangsúlyozta: azt gondolja, a magyar emberek ebben a kérdésben markáns véleményt fogalmaznak meg, és érdemes jelezni Brüsszelnek, hogy a magyarok továbbra is szeretnék a rezsitámogatást, a kamatstopot és azt, hogy a nagy cégek, amelyek az elmúlt egy-másfél év "abszolút nyertesei" voltak, adók révén kivegyék a részüket a közteherviselésből. A politológus megjegyezte: a konzultációban a migránskvótáról is szó lesz, hiszen – mint mondta – a brüsszeli tervekben most pontosan az köszön vissza, amit évekkel ezelőtt Soros György megfogalmazott, miszerint milyen módszer alapján kell elosztani Európában a migránsokat.

– mondta Lánczi Tamás. Hozzátette: ezzel exportálnák azokat a problémákat is, amelyeket ezek az emberek magukkal hoznak, a különféle törzsi, etnikai, vallási villongások és magát a terrort.

PestiSracok facebook image

– emelte ki a politológus. Arra a kérdésre, hogy a nyugat-európai nagyvárosokban rendszeresen történő terrorcselekmények ellenére miért erőlteti Brüsszel a "migrációs paktumot", Lánczi Tamás azt válaszolta: az európai döntéshozók tudják, milyen problémákat szabadítanak Európára a migrációval, és ahelyett, hogy fellépnének ellene, "a problémát akarják szétteríteni".

– tette hozzá. Lánczi Tamás az interjúban az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelte: a kormány és a magyar emberek két éve konzekvensen elmondják azt a véleményüket, hogy a háború nem fog megoldani semmit, a szankciók pedig nem Oroszországot fogják tönkretenni, hanem Európát. Megjegyezte: a csaknem két éve tartó háború következményeiként Németország recesszióban van, Magyarország küszködik a recesszióval, és egész Európa gazdasága olyan problémákkal néz szembe, mint például az infláció.

– mondta. Ukrajna európai uniós csatlakozását érdekes kérdésnek nevezte, hiszen – mint mondta – az ország katonai, gazdasági és demográfiai összeomlással néz szembe, az európai uniós vezetők pedig azon gondolkodnak, hogy ezt "az elképesztő problématömeget hogyan emeljék be az Európai Unió sáncain belülre". Lánczi Tamás úgy fogalmazott: ez nemcsak egy észszerűtlen döntés, hanem "kifejezetten elmebaj". A magyar embereknek arról is érdemes lenne véleményt mondaniuk, hogy az az Ukrajna, amelyért az elmúlt két évben "nagyon szorult helyzetében" Magyarország és a magyarok áldozatokat vállaltak, és amelynek humanitárius segítséget nyújtottak, "képtelen volt arra például, hogy a magyar kisebbségek ügyében bármilyen gesztust tegyen". Kiemelte: érdemes feltenni a kérdést, hogy "ez az Ukrajna a maga problémáival és háborújával" alkalmas-e arra, hogy tagjelölt legyen, hogy fölvegyék az Európai Unióba.

– mondta. Lánczi Tamás megjegyezte: sok olyan kérdés van, amit érdemes lehet feltenni a nemzeti konzultációban, és érdeklődéssel várja, ezt a témát hogyan fogja érinteni.

Forrás: MTI; Fotó: PS

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.