Egyre közelebb a vulkánkitörés, már a légi közlekedést is érinti a veszélyhelyzet
A vulkánkitörés veszélye miatt kedden megemelték a légi közlekedési riasztás szintjét Izlandon. A polgári védelmi hatóságok már korábban szükségállapotot hirdettek a térségben, a délnyugat-izlandi Grindavík halászváros lakóinak el is kellett hagyniuk otthonukat a vulkánkitörés növekvő veszélye miatt.
A közelmúltban tapasztalt szeizmikus tevékenység ugyanis délre, a város felé mozdult el, és a szakértői megfigyelések szerint a település alatt most egy magmafolyosó, vagyis félig olvadt kőzet húzódik
– közölte az izlandi meteorológiai szolgálat. A 3400 lakosú város a Reykjanes-félszigeten fekszik, mintegy 50 kilométerre délnyugatra a fővárostól, Reykjaviktól.
Ebben a szakaszban nem lehet pontosan meghatározni, hogy a magma elérheti-e a felszínt, és ha igen, hol
– közölte a meteorológiai szolgálat. A légi közlekedési riasztás szintjének megemelése szintén vulkánkitörés fokozott kockázatát jelzi. A kitörések komoly veszélyt jelentenek a légi közlekedésre, mert a vulkánok jelentős mennyiségű hamut lövellhetnek a magas légkörbe, ami a sugárhajtóművek meghibásodását, a repülésirányító rendszerek károsodását és a látási viszonyok romlását okozhatja.
2010-ben egy izlandi vulkánkitörés már széles körű fennakadásokat okozott az Európa és Észak-Amerika közötti légi közlekedésben. Mintegy százezer járatot törölni kellett, és a fennakadások a légitársaságoknak becslések szerint 3 milliárd dollárjukba kerültek.
Grindavík lakóinak kimenekítésére azután volt szükség, hogy a régiót több mint két héten keresztül naponta több száz kisebb földrengés rázta meg, miközben a tudósok a magma felhalmozódását figyelték meg a föld alatt mintegy 5 kilométeres mélységben. Az esetleges kitöréssel kapcsolatos aggodalmak felfokozódtak a múlt hét végén, amikor egy 4,8-as erősségű földrengés rázta meg a területet, amely miatt a nemzetközileg ismert Kék Lagúna geotermikus üdülőhelyet ideiglenesen be kellett zárni.
A szeizmikus aktivitás a Grindavíktól északra fekvő területen kezdődött, ahol kétezer éves kráterek hálózata található
– mondta Pall Einarrson geológus professzor az izlandi RÚV műsorszolgáltatónak.
A magmafolyosó körülbelül tíz kilométer hosszú és tovább terjed
– mondta.
A legnagyobb földrengések ott keletkeztek, e régi krátersorozat alatt, de azóta (a magmafolyosó) egyre hosszabbodik, átment a grindavíki városrész alá, és még tovább, a tenger felé tart
– tette hozzá a szakértő.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Brynjar Gunnarsson
