Pesti Srácok

Ferenc pápa: a szegénység világunk szégyene

Ferenc pápa: a szegénység világunk szégyene

"A szegénység világunk szégyene" – jelentette ki Ferenc pápa, aki a városok utcáin élő "sebzett és láthatatlanná vált" emberek az egyház általi megsegítését sürgette vasárnap, a szegényeknek szentelt napon, amelyen 1200 rászorulóval ebédelt együtt. A katolikus egyházfő 2015-ben vezette be a szegények napját, amelyet minden évben a Szent Márton napját követő vasárnap tartanak meg.

A római és más olaszországi egyházmegyéből érkezett rászorulók ültek a Szent Péter-bazilika padsoraiban a Ferenc pápa által bemutatta misén. Beszédében az egyházfő hangoztatta, hogy a szegénység nemcsak az anyagi javak hiányát jelenti, hanem létezik kulturális és lelki szegénység is.

– hangoztatta. Úgy vélte, a szegényeknek nem is szokásuk hangosan tudatni helyzetüket, inkább szemérmesek és elbújnak.

PestiSracok facebook image

– mondta az egyházfő. Hangsúlyozta, hogy nem egy-két élethelyzetről van szó; a szegények tömeget alkotnak. Az egyházfő receptet is adott: a sokasodó szegényekkel szemben a rájuk fordított figyelmet, szeretetet is növelni kell. A rászorulók között említette meg a hitüket illegalitásban gyakorló keresztényeket is. Szokás szerint a szegények napján Ferenc pápa együtt ebédelt a Szent Egyed Közösség, a Caritas katolikus szervezet és a pápai alamizsnahivatal támogatta rászorulókkal. Az idei ebédre 1200-an kaptak meghívót, a vatikáni audienciateremben rendezett ebédet az egyik nemzetközi szállodalánc ajánlotta fel. Az asztalokra többek között cannelloni töltött tészta, baromfihúsból készült gombócok kerültek, és tiramisu édességnek. A Caritas vasárnapi adatai szerint Olaszországban közel hatmillióan élnek szegénységben, közülük 2,1 millióan mélyszegénységben, vagyis önerőből nem képesek alapvető ellátást sem biztosítani maguknak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Riccardo Antimiani

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)