Pesti Srácok

Huth Gergely: ma is az 1956-os szabadságharcosok bátorságával menthetjük meg hazánkat

Huth Gergely: ma is az 1956-os szabadságharcosok bátorságával menthetjük meg hazánkat

Az 1956-os forradalom leverésének gyászos emléknapját némiképp újrahangolva immár hatodik alkalommal tartja meg a Halhatatlanok napja című megemlékezését a PestiSrácok.hu szerkesztősége a budai Bem József téren. Portálunk főszerkesztője ennek alkalmából nyilatkozott az Origonak, aki az interjúban úgy fogalmazott, hogy ma, amikor recseg-ropog körülöttünk a világ és újra veszély fenyegeti a békénket, szabadságunkat és függetlenségünket, újra az '56-os hősök kiállásából és erejéből kell példát merítenünk.

1956. november 4-e, a szovjet invázió évfordulója valóban a forradalom leverésének gyásznapja, de egyben a szabadságharc legkeményebb szakaszának kezdete is. Ezen a napon a pesti srácok és országszerte sok-sok ellenálló úgy döntöttek, hogy felveszik a harcot a kommunisták megszállókkal szemben – fogalmazott Huth Gergely az Origonak, portálunk Halhatatlanok napja elnevezésű megemlékezésének kapcsán.

Főszerkesztőnk példaképként hivatkozott a Corvin közben és a környéken Pongrátz Gergelyre, Wittner Máriára vagy a még ma is velünk lévő Varga Jánosra, aki négy napon át tartotta az állásait a félelmetes túlerővel szemben, országszerte pedig egészen november közepéig zajlottak a harcok. Ezt követte a sok-sok, sortüzekkel vérbe fojtott tüntetés, a bátor munkássztrájkok sora, a csendes ellenállás és tiltakozás szerte a Kárpát-medencében. A hazaáruló Kádár János és bandája csak 1957. tavaszára tudta stabilizálni a diktatúrát.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Huth Gergely. A Halhatatlanok napja programjairól részletesen ITT olvashat, az eseményre minden olvasónkat szeretettel várjuk, akik pedig nem tudnak eljönni élő közvetítésünkben követhetik a megemlékezést.

Forrás: Origo; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok (képünk a 2022-es Halhatatlanok napján készült)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)