Pesti Srácok

A lengyel alkotmánybíróság elutasította az EU-jogszabályok azon értelmezését, amely alapján pénzbüntetéseket szabtak ki

A lengyel alkotmánybíróság elutasította az EU-jogszabályok azon értelmezését, amely alapján pénzbüntetéseket szabtak ki

Nincs összhangban a lengyel alkotmánnyal az európai uniós jogszabályok azon értelmezése, amely alapján az EU bírósága két esetben pénzbüntetést szabott ki Lengyelországra – foglalt állást hétfőn a lengyel alkotmánybíróság.

A testület Zbigniew Ziobro korábbi lengyel igazságügyi miniszter és főügyész 2021-ben benyújtott indítványa alapján vizsgálta az ügyet. Az alkotmánybíróság teljesnek minősülő, 11 fős összetételében hozta meg döntését; négy bíró az ítélettől eltérő véleményt fogalmazott meg. Zbigniew Ziobro azt kérte indítványában, hogy a taláros testület vizsgálja meg, összhangban van-e a lengyel alaptörvénnyel az EU-alapszerződés előírásainak, valamint az EU-bíróság ítéleteinek azon értelmezése, amely két esetben lehetővé tette Lengyelországot sújtó pénzbírságok kiszabását.

Az EU Bírósága 2021-ben arra kötelezte Lengyelországot, hogy napi egymillió euró bírságot fizessen az Európai Bizottságnak, mivel Varsó nem függesztette fel a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának a bírákat érintő jogosultságát. A lengyelországi előírások módosítását követően a bírságot 2023-ban napi 500 ezer euróra csökkentették. Az EU-bíróság által ideiglenesen elrendelt intézkedéseket a varsói taláros testület már 2021 júliusában alkotmányellenesnek minősítette.

A másik bírságot szintén 2021-ben szabták ki napi 500 ezer euró értékben, mégpedig azért, mert Lengyelország nem tett eleget a luxembourgi székhelyű törvényszék előzetes intézkedésének, amelynek értelmében le kellett volna állítani a szénkitermelést a lengyel–cseh határ közelében működő Turów lignitbányában. A bírság felszámítását csak azt követően szüntették be, hogy Varsó és Prága megállapodtak a Turów bánya ügyében.

PestiSracok facebook image

Lengyelország 2004-es EU-csatlakozása óta a varsói alkotmánybíróság több, az uniós és a nemzeti jog viszonyát érintő határozatot hozott, amelyekben megerősítette a lengyel alaptörvény elsőbbségét az uniós előírásokkal szemben. 2021 októberében például azt a döntést hozta, hogy bizonyos esetekben nincs összhangban a lengyel alkotmánnyal az, ahogyan az uniós szervek az alapszerződések egyes rendelkezéseit értelmezik. Az Európai Bizottság idén februárban úgy ítélte meg, hogy komoly aggályok vetődtek fel a lengyel alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatával kapcsolatban, és ebben az összefüggésben júliusban az EU Bírósága elé vitte a varsói testület két, 2021-ben hozott döntését.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/PAP/Mateusz Marek

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)