Pesti Srácok

A lengyel alkotmánybíróság elutasította az EU-jogszabályok azon értelmezését, amely alapján pénzbüntetéseket szabtak ki

A lengyel alkotmánybíróság elutasította az EU-jogszabályok azon értelmezését, amely alapján pénzbüntetéseket szabtak ki

Nincs összhangban a lengyel alkotmánnyal az európai uniós jogszabályok azon értelmezése, amely alapján az EU bírósága két esetben pénzbüntetést szabott ki Lengyelországra – foglalt állást hétfőn a lengyel alkotmánybíróság.

A testület Zbigniew Ziobro korábbi lengyel igazságügyi miniszter és főügyész 2021-ben benyújtott indítványa alapján vizsgálta az ügyet. Az alkotmánybíróság teljesnek minősülő, 11 fős összetételében hozta meg döntését; négy bíró az ítélettől eltérő véleményt fogalmazott meg. Zbigniew Ziobro azt kérte indítványában, hogy a taláros testület vizsgálja meg, összhangban van-e a lengyel alaptörvénnyel az EU-alapszerződés előírásainak, valamint az EU-bíróság ítéleteinek azon értelmezése, amely két esetben lehetővé tette Lengyelországot sújtó pénzbírságok kiszabását.

Az EU Bírósága 2021-ben arra kötelezte Lengyelországot, hogy napi egymillió euró bírságot fizessen az Európai Bizottságnak, mivel Varsó nem függesztette fel a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának a bírákat érintő jogosultságát. A lengyelországi előírások módosítását követően a bírságot 2023-ban napi 500 ezer euróra csökkentették. Az EU-bíróság által ideiglenesen elrendelt intézkedéseket a varsói taláros testület már 2021 júliusában alkotmányellenesnek minősítette.

A másik bírságot szintén 2021-ben szabták ki napi 500 ezer euró értékben, mégpedig azért, mert Lengyelország nem tett eleget a luxembourgi székhelyű törvényszék előzetes intézkedésének, amelynek értelmében le kellett volna állítani a szénkitermelést a lengyel–cseh határ közelében működő Turów lignitbányában. A bírság felszámítását csak azt követően szüntették be, hogy Varsó és Prága megállapodtak a Turów bánya ügyében.

PestiSracok facebook image

Lengyelország 2004-es EU-csatlakozása óta a varsói alkotmánybíróság több, az uniós és a nemzeti jog viszonyát érintő határozatot hozott, amelyekben megerősítette a lengyel alaptörvény elsőbbségét az uniós előírásokkal szemben. 2021 októberében például azt a döntést hozta, hogy bizonyos esetekben nincs összhangban a lengyel alkotmánnyal az, ahogyan az uniós szervek az alapszerződések egyes rendelkezéseit értelmezik. Az Európai Bizottság idén februárban úgy ítélte meg, hogy komoly aggályok vetődtek fel a lengyel alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatával kapcsolatban, és ebben az összefüggésben júliusban az EU Bírósága elé vitte a varsói testület két, 2021-ben hozott döntését.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/PAP/Mateusz Marek

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.