Pesti Srácok

Elhunyt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas erdélyi magyar költő

Elhunyt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas erdélyi magyar költő

Hatvannégy éves korában szombat hajnalban elhunyt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, dramaturg, a Látó szépirodalmi folyóirat volt főszerkesztője - közölte szombaton a marosvásárhelyi lap szerkesztősége. "Szeretett barátunk, kollégánk Kovács András Ferenc költő ma hajnalban elhunyt. Költő és barát, aki sokat tudott és szívesen adta. A lélek halhatatlanságáról ő most már mindent tud" - írta közösségi oldalán a Látó szerkesztősége, hozzátéve, hogy saját halottjának tekinti a volt főszerkesztőt.

Kovács András 1959. július 17-én született Szatmárnémetiben, középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, 1978-ban érettségizett a helyi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) végezte, 1984-ben szerzett magyar-francia szakos tanári diplomát. 1984 és 1989 között Székelyudvarhely környéki helységekben tanított. 1990-től a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, 2008 és 2019 között pedig főszerkesztője volt. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közölt, félszáznyi kötet szerzője. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások. A negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja, a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakja. Virtuóz formaérzékkel verselő költő, verseiben számos kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg. Válogatta Marin Sorescu Kábulat című verskötetét, Federico García Lorca Legszebb verseit.

Saját kötetei: a Tengerész Henrik intelmei; Tűzföld hava; Költözködés; Lelkem kockán pörgetem; Üdvözlet a vesztesnek; És Christophorus énekelt; Scintilla Animae (esszék); Jack Cole daloskönyve; Adventi fagyban angyalok; Saltus Hungaricus; Fragmentum; Kompletórium; Csipkébűl tekert gúzs. Jegyzetek a magyar manierizmus kérdésköréhez; Téli prézli; Aranyos vitézi órák; Szabadvendég (szonettkoszorú); Fattyúdalok; Tengerész Henrik búcsúzik; Porcus Hermeticum (limerickek); Überallesbadeni dalnokversenyek; Hazatérés Hellászból - Kavafisz-átiratok; Álmatlan ég; Időmadárkönyv (69 haiku); Sötét tus, néma tinta; Jack Cole daloskönyve címmel jelentek meg. Gyermekverseiből is több kötetet adtak ki: Kótya-lapótya; Manótánc; Miénk a világ; Egerek könyve; Dzsinbüge; Vásárhelyi vásár; A kártyázó kakadu; Víg toportyán; Hajnali csillag peremén.

1996-ban József Attila-díjat kapott. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorú-díját a kortárs magyar lírában kivételes gazdagságú életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett munkájáért, műfordításaiért, páratlan költői képzettségéért. 2010-ben a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért Kossuth-díjjal tüntették ki. Requiem Tzimbalomra című verskötetéért 2020-ban elnyerte az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. 2022-ben Prima díjat, 2023-ban Bertók László költészeti díjat kapott.

PestiSracok facebook image

Kovács András Ferenc temetéséről később intézkednek.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.