Pesti Srácok

Levélben szólította fel Brüsszelt a határvédelmi költségek megtérítésére Varga Mihály

Levélben szólította fel Brüsszelt a határvédelmi költségek megtérítésére Varga Mihály

Varga Mihály kemény üzenetet küldött az Európai Bizottságnak, melyben felszólította az uniós testületet, hogy térítsék meg Magyarország határvédelmi költségeit, mert nemcsak hazánkat, hanem az egész kontinenst védjük.

Az Európai Unió közös határainak védelme sok évtizedes múltra visszatekintő konszenzuson alapul – fogalmazott közösségi oldalán közzétett nyílt levelében a tárcavezető. Az eredeti jogalkotói elképzelés lényege az volt, hogy a közösség külső határainál elhelyezkedő tagállamok a határok védelmét közös finanszírozásból látják el. Hozzátette, hogy a migrációs válság azonban mára olyan helyzetet eredményezett, amelyben az eredeti jogalkotói szándék nem teljesül maradéktalanul.

Magyarország 2015 óta egymillió illegális határátlépést hiúsított meg az ország déli, schengeni határszakaszán. A migrációs nyomás egyre növekszik, csak az idei évben már százezer illegális migránssal szemben intézkedtek a magyar határőrök. Mindez egyre nagyobb terhet ró a nemzeti költségvetésre is: miközben a migránsválság kitörése óta több mint 1,6 milliárd eurót fordítottunk határvédelemre, az uniós hozzájárulás mértéke e költségekhez alig haladja meg az 1 százalékot.

Magyarország a migráció felerősödésére reagálva alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, és sikeresen állította meg az illegális bevándorlást. Magyarország teljesíti vállalt kötelezettségét, így jelenleg az egész Európai Uniót védi az illegális bevándorlással szemben. Úgy tartanánk tisztességesnek és méltányosnak, ha az Európai Bizottság elismerné ezt az erőfeszítést, és megfelelő mértékű részesedést vállalna a schengeni határvédelmi feladatok megnövekedett magyarországi költségeinek finanszírozásában.

PestiSracok facebook image

Magyarország a történelem során számtalanszor védte Európa határait. Ma pedig egy szövetség, az Európai Unió tagjaként tesszük ugyanezt. Európa nagyvárosaiban immár naponta tapasztalhatjuk a migrációhoz kapcsolódó közbiztonsági kihívásokat. A magyar határok mentén pedig napi rutinná vált a migránsok részéről éles fegyverek alkalmazása. A határok védelme tehát egyre fontosabbá válik, immár az EU nagyvárosainak lakói szemszögéből is – tette hozzá a pénzügyminiszter.

– áll a levélben.

Forrás: Facebook; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.