Mindent megtesznek az ukránok, hogy találkozhassanak Szijjártóval – Kijev teljes sebességre kapcsolt az uniós csúcs előtt (Videó)
A jelek szerint az ukrán külügy elsődleges feladatának tekinti, hogy valahogy nyélbe üssenek egy találkozót Szijjártó Péterrel. A magyar tárcavezetőt nemcsak ukrán hivatali kollégája, de az ukrán elnöki hivatal vezetője is kereste, hogy megpróbáljanak kieszközölni egy megbeszélést. Utóbbi részről egyébként a háború kitörése óta egyáltalán nem vették fel a kapcsolatot hazánkkal, most azonban hirtelen nagyon fontos lett számukra, hogy jó színben tűnjenek fel előttünk.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben, az év utolsó Külügyek Tanácsának ülése után. Az ülés Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott nem hivatalos véleménycserével vette kezdetét – írja a Magyar Nemzet. A tárcavezető elmondta, hogy ukrán kollégája és Olga Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes is találkozót kezdeményezett vele, amit rögtön elfogadott.
Emellett Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével a háború kitörése óta először telefonos egyeztetést is folytatott a múlt héten. Az elnöki hivatal vezetőjének elmondta, hogy Magyarország érdekelt abban, hogy javítsa a viszonyt minden szomszédjával. Sajtókérdésre, amely arra irányult, igazak-e azok a híresztelések, hogy az ukrán vezetés szorgalmazta egy csúcs megszervezését a magyar és az ukrán kormányfő között, azt mondta, hogy a legfelsőbb szintű találkozónak akkor kell megtörténnie, ha már kilátásban van a megfelelő lépések lehetősége.
Szijjártó: elképesztő nyomásgyakorlás zajlik mind a politikai, mind a médiatérben
A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy „elképesztő nyomásgyakorlás zajlik mind a politikai, mind a médiatérben” annak érdekében, hogy a kormány annak ellenére hozzájáruljon az ukrán csatlakozási tárgyalás megindításához, hogy erre nem alkalmas a helyzet jelenleg. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és kiemelte, hogy nem fogják feladni a nemzeti érdekeket, a szuverén döntéshozatal jogát – írja az Index.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az integráció szabályok által körülírt folyamat, nem „szabadgyakorlat”, hiteles elbírálás, az EU egységének fenntartásával járó előkészítés után van csak lehetőség bármilyen döntésre is, márpedig ezek a feltételek Ukrajna esetében nem állnak fenn. Aláhúzta: hamis az Európai Bizottság értékelése, miszerint Kijev a hét előfeltételből négyet is teljesített. Szijjártó Péter rámutatott, hogy hazánk támogatja a szorosabb, kölcsönösen előnyös együttműködési formák vizsgálatát, de ennek közel sem az ukrán belépés az egyetlen módja. Mint mondta, nem tudni, milyen hatással járna a csatlakozási tárgyalások megkezdése vagy akár a jövőbeli tagság, így erről most dönteni nem csupán nemzeti, hanem közösségi szempontból is felelőtlen, átgondolatlan lépés lenne.
Példaként hozta fel az EU két apróbb határozatát, amelyek hatása végül „akkora lett, hogy nem győztük menteni a menthetőt”. Az egyik a közép-európai tranzitútvonalak megnyitása az ukrajnai gabona előtt, ami nagyon nehéz helyzetbe hozta a helyi gazdákat; a másik az ukrán fuvarozók engedélymentessége, ami blokádokhoz, napokig tartó kamionsorokhoz vezetett.
Akkor mit gondolunk, hogy a csatlakozási tárgyalások során előkerülő témák nagy részének hatásairól milyen fogalma van egyáltalán az Európa Bizottságnak vagy bárkinek?
– tette fel a kérdést.
A miniszter kitért arra is, hogy a kormány továbbra sem járult hozzá az újabb 500 millió euró kifizetéséhez az Európai Békekeretből az ukrajnai fegyverszállításokra, ugyanis Kijev egyes intézkedései sértik hazánk érdekeit, például a háború nemzetközi szponzorainak listáján még mindig találhatók magyar entitások és személyek, alapvetően az OTP-hez kötődően. Továbbá sérelmezte, hogy noha az EU már több mint 80 milliárd eurót elköltött Ukrajna támogatására, ennek felhasználásáról máig nem született részletes kimutatás, ami pedig alapvető elvárás lenne.
Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva közölte, hogy a kárpátaljai magyar szervezetekkel közösen elemezni fogják az ukrán kisebbségi törvényt, az azonban már most látszik, hogy az nem adja vissza a 2015 óta fokozatosan megvont jogokat. Szavai szerint ez ráadásul olyan bizonytalan helyzetet teremt, amelyben a további visszalépés is lehetséges.
Egyébként is tartanánk magunkat a magyar bölcsességhez, hogy hisszük, ha látjuk. Itt egy elfogadott szövegről van szó, hogy ennek a végrehajtása hogyan fog kinézni, még senki se tudja
– mondta.
Már sokatmondó volt az is, ahogyan arról a Politico beszámolt, hogy vasárnap az uniós nagykövetek tanácskozásán sem sikerült közelíteni az álláspontokat Magyarország és a tagállamok között. Két diplomata elmondása szerint egy tapodtat sem kerültek közelebb a vélemények az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatások és a csatlakozási tárgyalások megkezdésének ügyében a felek között.
Forrás: Magyar Nemzet, Index; Fotó: Facebook
