Nagy Márton: újabb győzelem az infláció felett, újabb 2 százalékponttal csökkent az infláció
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a kormány novemberre már 8 százalék alá, 7,9 százalékra szorította vissza az áremelkedés mértékét. Nagy Márton az adatok alapján pénteki közleményében kijelentette, hogy az infláció csökkentése jó ütemben halad, ami lényeges segítséget jelent a családok és a gazdaság számára egyaránt.
A gazdaságfejlesztési miniszter megállapította, hogy a kormány két hónappal korábban teljesítette vállalását, és már októberre egy számjegyűre csökkentette az inflációt. A kormány itt azonban nem állt meg, így az infláció mértéke novemberben még tovább csökkent, az adatok még kedvezőbb képet mutatnak. Az infláció éves mértéke novemberben tehát újabb 2 százalékponttal csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a januári csúcspontjához képest már harmadára esett vissza az áremelkedés mértéke.
Mint hozzátette, megállapítható, hogy novemberben az élelmiszerek inflációját is egy számjegyűre szorította vissza a kormány, az éves árváltozás 7,1 százalékot tett ki. Pozitív előrelépést jelent az is, hogy októberhez képest 3,6 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára. Megállapította: a kormány célzott intézkedései tehát hatékonyak. Az online árfigyelő és a kötelező akciózás is bizonyított, érdemben járultak hozzá az infláció csökkentéséhez. Az áremelkedés további leszorítása érdekében ezért a kormány arról döntött, hogy 2024. július elsejéig meghosszabbítja a kötelező akciózást. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium az árfigyelőben szereplő termékkörök növelésére tett javaslatot. A megfigyelt termékek száma 62-ről 80-ra emelkedhet, így az ételallergiások által leggyakrabban fogyasztott laktóz- és gluténmentes termékek, valamint marha és a kacsahús szerepelni fog az árfigyelőben.
A miniszter biztatónak találja, hogy az infláció csökkenésén túlmutatóan a gazdasági növekedés helyreállítását tekintve is egyre kedvezőbb környezet rajzolódik ki, az alapvető mutatók és tényezők folyamatos javulása látható. A harmadik negyedévben már újra növekedésnek indult a gazdaság és európai szinten is az egyik legnagyobb mértékben bővült. Szeptemberben megtörtént a reálbér fordulat is, azaz újra növekedési pályára állt a fizetések vásárlóereje. A kormány támogatja és segíti a bérek dinamikus emelkedésének fenntartását annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal emelkedve visszatérhessenek a korábbi növekedési pályájukra. A bérek és a fizetések vásárlóerejének folyamatos növekedése megnyitja az utat a fogyasztás bővülése, ezen keresztül pedig a beruházások növekedése és a gazdasági növekedés helyreállítása előtt. Megerősítette: a kormány célja, hogy az infláció leszorítását követően jövőre újra dinamikusan 3-4 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság. Úgy ítélte meg, hogy a növekedés és a beruházások helyreállásának jelenleg már csak egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely súlyos károkat okoz a gazdaságban, visszaveti a versenyképességet és a teljesítményt is.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
