Az EP javítaná a nemzeti parlamentek szerepét a demokratikus döntéshozatalban
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el a nemzeti parlamentek szerepéről a kormányzati tevékenység ellenőrzésében, és javaslatokat terjesztett elő az uniós szintű demokratikus döntéshozatal javítására - tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
A 453 szavazattal, 85 ellenszavazat és 95 tartózkodás mellett elfogadott jelentés áttekintette a nemzeti parlamentek szerepét a kormányzati tevékenység ellenőrzése mellett, egyebek mellett az európai közszféra kialakításában, valamint az uniós és nemzeti hatáskörök közötti összeütközésekre vonatkozó "korai előrejelző rendszer" reformjában.
Az EP-képviselők szerint a nemzeti parlamenteknek nagyobb szerepet kell kapniuk az uniós költségvetés végrehajtásában és a gazdaságpolitikai párbeszédben. Javasolták, hogy az EP-képviselők, az uniós biztosok és az Európai Unió Tanácsa elnöksége évente megvitathassa az EU napirendjét a tagállamok és a tagjelölt országok parlamentjeinek képviselőivel. Olyan eljárásra is javaslatot tettek, amelynek keretében a nemzeti parlamentek egyharmada kérhetné uniós jogalkotási javaslatok kidolgozását. Az európai pártoknak a tagállamok politikájában is nagyobb szerepet kellene kapniuk, törekedve a teljes körű intézményközi együttműködésre - írták jelentésükben az EP-képviselők. Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében a jelentésre reagálva mindenekelőtt leszögezte: az Európai Unió tartsa tiszteletben a tagállamok szuverenitását. Sajnálatosnak nevezte, hogy a jelentés nem objektív, így nem az olyan valódi problémákra összpontosít, amelyekkel a nemzeti parlamentek - az uniós szerződések kiterjesztő értelmezéséből fakadóan - a gyakorlatban szembesülnek.
A jelentés olyan centralizálóciót célzó intézményi reformokra koncentrál, mint az Európai Parlament általános jogalkotáskezdeményezési joggal való felruházása, vagy a vizsgálóbizottságok felállításával kapcsolatos jogainak bővítése"
- fogalmazott.
A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós intézmények a szerződések keretein sokszor túllépve, vagy az egyes rendelkezéseket tágítóan értelmezve csorbítják a tagállamok és azok nemzeti parlamentjeinek hatásköreit. Példaként kiemelte: a felsőoktatás rendszere tisztán nemzeti hatáskör, az Európai Bizottság mégis felhatalmazva érzi magát arra, hogy az egyetemek hallgatóit és oktatóit büntesse az Erasmus és a Horizont programok forrásainak befagyasztásával.
Úgy tűnik, hogy a szerződések rendelkezéseinek alkalmazását az uniós intézmények a politikai mérlegelés szempontjai alapján kérik számon a tagállamokon, miközben saját maguk számára nagy szabadságot tartanak fenn az uniós szerződések értelmezésekor"
- tette hozzá Trócsányi László.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Ronald Wittek)
