Pesti Srácok

Donald Trump fellebbezett a két államban hozott, a választási indulását tiltó döntések ellen

Donald Trump fellebbezett a két államban hozott, a választási indulását tiltó döntések ellen

Donald Trump fellebbezést nyújtott be szerdán az őt a választási indulásból kizáró, Colorado állam legfelsőbb bírósága által hozott döntés ellen a szövetségi legfelsőbb bíróságon, amely az Egyesült Államok legfőbb jogi fóruma. A volt amerikai elnök ügyvédjei útján a Colorado államban hozott döntés jogszerűtlenségének megállapítását, illetve azt kéri, hogy a választási indulásból kizáró döntést semmisítsék meg, és "adják vissza a választók jogát, hogy saját maguk döntsenek elnökjelöltjükről".

Colorado állam legfelsőbb bírósága decemberben határozott úgy, hogy Donald Trumpra alkalmazható az Egyesült Államok alkotmányának 14-es kiegészítése, amely zendülésben érintett választott tisztségviselőt kizár a további közhivatali pozíció viseléséből. Erre hivatkozva úgy határoztak, hogy a volt elnök neve már a republikánus előválasztáson sem szerepelhet a szavazólapokon Colorado államban. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának a következő napokban döntést kell hoznia arról, hogy befogadja-e a fellebbezést, és hogy gyorsított eljárásban vizsgálja-e azt.

December végén Maine állam közigazgatási vezetője szintén kizárta Donald Trumpot a választási indulásból, amikor közölte, hogy számára megállapítást nyert Donald Trump érintettsége a 2021. január 6-i eseményekben, és ez kimeríti a zendülésben való bűnösséget. A Maine-ben hozott döntés ellen kedden nyújtottak be fellebbezést az állam felső szintű bíróságán Donald Trump jogi képviselői.

A Colorado és Maine államban hozott döntések ellen érvelő jogászok szerint azok nem állják ki a törvényesség próbáját, tekintve, hogy Donald Trump zendülésben való bűnössége nem nyert jogi értelemben megállapítást, ugyanis ilyen vád miatt eddig egyetlen bíróság sem ítélte el, sőt, ilyen értelmű vádemelés sem történt. A két államban egyaránt március elején tartják az előválasztást, amelynek során az állam republikánus lakói arról dönthetnek, hogy kit szeretnének elnökjelöltjükként látni a novemberi elnökválasztáson.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Charlie Neibergall

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)