Szijjártó Péter: a nyugat-európaiak jogi köntösbe bújtatott támadásokkal próbálják gyengíteni Közép-Európa versenyelőnyét
A nyugat-európaiak jogi, politikai köntösbe bújtatott támadásokkal próbálják gyengíteni Közép-Európa versenyelőnyét, mert irigylik a térség országainak sikereit a keleti beruházások vonzásában - jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
A tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülést követő sajtótájékoztatóján közölte, hogy a biztonsági válságok mellett a politikai-ideológiai jellegű kihívások miatt is kihívásokkal szembesül ma a világkereskedelem, ami különösen a hazánkhoz hasonló, exportorientált gazdaságokat sújtja.
A biztonsági fenyegetések főleg a kereskedelem szabadságát veszélyeztetik, míg a politikai-ideológiai fenyegetések a beruházások szabad áramlását
- mutatott rá.
Ezért Magyarország határozottan pártolja azt, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a következő ülésén elfogadja a globális beruházáskönnyítési egyezményt, amely segítséget jelenthet a beruházások szabad áramlását gyakran akadályozó politikai és ideológiai akadályok felszámolásában - közölte.
Ezen fenyegetésekről szólva sérelmezte, hogy egyre többször kerül szóba a kockázatmentesítés, vagyis a keleti és a nyugati, pontosabban a kínai és az európai gazdaság szétválasztása.
Mi ezt egy, az európai gazdasági érdekekkel teljes mértékben ellentétes, észszerűtlen és Európa számára káros, mesterséges politikai beavatkozásnak tartjuk
- fogalmazott.
Ezeket a politikai-ideológiai támadásokat, akadályokat egyes nyugat-európai országok Brüsszel segítségével jogi köntösbe akarják bújtatni, és egyfajta biztonsági átvilágításnak akarják alávetni az Európába Keletről, Kínából érkező beruházásokat
- figyelmeztetett.
Mi ezt mesterséges politikai beavatkozásnak tartjuk a szabad gazdasági folyamatokba, amelyek által a nyugat-európai országok a közép-európaiak versenyelőnyét politikai, jogi eszközökkel próbálják elvenni
- hangsúlyozta.
Voltak a múltban olyan politikai rendszerek, amelyek mesterségesen avatkoztak be a gazdaságba (.) Mi nem szeretnénk, ha ilyen kommunisztikus elvek jönnének vissza az európai gazdaságpolitikába
- tette hozzá.
A keleti-beruházások korszaka jön
Szijjártó Péter kifejtette, hogy a következő évtized Európában a keleti beruházások évtizede lesz, ezt a magyar adatok is bizonyítják, amelyek szerint az utóbbi négy évben rendre Dél-Koreából vagy Kínából érkezett a legtöbb beruházás, míg korábban Németország és az Egyesült Államok állt az első helyen.
Rámutatott, hogy ez globális jelenség, mivel tizenöt évvel ezelőtt a világban végrehajtott beruházások 80 százalékát nyugati, míg 20 százalékát keleti tőkéből finanszírozták, de mára ez az arány megfordult, és Európában is elképesztő verseny zajlik a keleti beruházásokért.
És ebben a versenyben az látszik, hogy Közép-Európa sikeresebb Nyugat-Európánál, és Közép-Európa sikerességében mi, magyarok játsszuk a főszerepet
- jelentette ki.
És az látszik, hogy a nyugat-európaiak irigylik ezen sikereket, és mivel versenyképesség szempontjából nem tudnak fölénk nőni a beruházások vonzása tekintetében, ezért próbálják különböző politikai, jogi, ideológiai köntösbe bújtatott támadásokkal ezt a versenyelőnyünket csökkenteni
- figyelmeztetett.
Mi ezt visszautasítjuk, és továbbra is az eurázsiai együttműködés erősítése mellett szállunk síkra, mert azt látni kell, hogy Kelet és Nyugat civilizált gazdasági együttműködésének Magyarország a nyertese
- folytatta.
A miniszter ennek alátámasztására emlékeztetett, hogy a globális autóipari forradalom gyakorlatilag a német-kínai együttműködésen alapszik, és ennek Magyarország lett az európai találkozási pontja.
Ennek egyik legfőbb oka az, hogy mi Magyarországon soha nem nézzük, hogy egy beruházás honnan, mely országból érkezik, milyen nemzetiségű tulajdonosai vannak, csak azt, hogy annak a beruházásnak, annak a beruházónak, annak a vállalatnak minden magyar jogszabályt be kell tartania
- tudatta.
Illetve hangsúlyozta, hogy a jövő európai gazdasága is az elektromos autóiparra épül, ezért különösen lényeges, hogy a kontinensen Németországon kívül egyedül hazánkban van jelen gyárral mind a három német prémium autómárka, ráadásul a világ legnagyobb elektromos autógyártója, a kínai BYD is gyárat épít, miközben a tíz vezető akkumulátorgyártó közül már öt elkötelezte magát Magyarország mellett.
Így a magyar gazdaság olyan rendkívül szűk körű elitklubnak lett tagja a világban, amely a biztosítékát jelenti annak, hogy a magyar gazdaság a következő időszakban is növekedési pályán fog tudni maradni
- összegzett.
Forrás: MTI, fotó: Facebook
