Az EP szerint az EU egész területén veszélyben van a demokrácia és a jogállamiság
Az Európai Parlament elfogadta szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Bizottság 2023-as jogállamisági jelentéséről szóló saját jelentését, és eszerint az Európai Unió egész területén veszélyben vannak az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság, mégis ezek védelmében a bizottság nem cselekszik kellőképpen.
Az uniós parlament tájékoztatása szerint az EB jogállamisági jelentéséről szóló saját jelentést 374 igen szavazattal, 113 ellenében, 45 tartózkodás mellett fogadták el. Az EP-képviselők pozitív fejleménynek nevezték az új lengyel kormány erőfeszítéseit a jogállamiság és a médiaszabadság helyreállítására.
Kiemelték viszont, hogy több uniós tagállamban a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat továbbra is súlyos veszélyek fenyegetik. Megállapították, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében nagy különbségek vannak a tagállamok között, különösen a magasrangú bírák kinevezését illetően, például Magyarországon. Aggodalmukat fejezték ki továbbá a szlovákiai intézményeket és a médiavilágot érintő tervezett változtatások, valamint a spanyolországi amnesztiatörvény-javaslat miatt.
Véleményük szerint a korrupció súlyossága továbbra is aggodalomra ad okot. Az EP ezzel összefüggésben ismételten elítélte "azokat a rendszerszintű, diszkriminatív, átláthatatlan és tisztességtelen magyarországi gyakorlatokat, amelyeket egyes ágazatokban működő vállalatokkal szemben gyaníthatóan alkalmaznak, valamint azt, hogy az ország kormánya gyaníthatóan politikai szövetségesei gazdagítására használ fel uniós forrásokat." Emellett hangsúlyozták, hogy Magyarországon a visszaélések személyes bejelentése továbbra is akadályokba ütközik.
Az elfogadott szöveg szerint a felügyelő hatóságok függetlensége is veszélyben van az unióban. Erre azt hozták fel példának, ahogy a kémszoftverbotrányt Görögországban kezelték. Az EP-képviselők aláhúzták: a civil társadalom sok országban néz szembe nehézségekkel, egyebek között Szlovákiában, ahol olyan jogszabályok megalkotását vették tervbe, amelyek korlátozzák a civilszervezetek munkáját, és amelyek megbélyegzik a külföldről finanszírozott szervezeteket. Elítélték, hogy több országban a rendőrség aránytalan erőszakot és diszkriminatív bánásmódot alkalmaz különösen tüntetőkkel szemben. Példaként a franciaországi tömeges őrizetbe vételeket és három görögországi roma fiatal halálát említették.
Az Európai Parlament szerint a jogállamiság területén tapasztalt visszalépések főként a kisebbségi jogok érvényesülését érintik, nevezetesen a vallási és a szexuális kisebbségekét, a nőkét, a menekültekét és a migránsokét. Az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy az Európai Bizottság ellenőrzése nem elégséges, jogállamisági jelentésének konkrét végrehajtási intézkedésekkel kellene kiegészülnie. Végezetül elítélték, hogy több tagállam olykor "kihívóan és szemérmetlenül nem tartja be" az uniós jogot.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Ronald Wittek)
