Pesti Srácok

Oroszország nem visz atomfegyvert a világűrbe

Oroszország nem visz atomfegyvert a világűrbe

Oroszország nem tervezi nukleáris fegyverek telepítését a világűrbe, ellentétben amerikai tisztségviselők állításával - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amikor kedden fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök.

"Nálunk nincs olyan, hogy nukleáris fegyvert telepítünk az űrbe, és a nukleáris fegyver valamilyen más elemeit használjuk a műholdak ellen, vagy hogy olyan mezőket hozunk létre, amelyek lehetetlenné teszik a műholdak hatékony működését. Nincs ilyen nálunk, és ők tudják, hogy nincs, de ennek ellenére lármát csapnak" - mondta a miniszter. Úgy vélekedett, hogy a "nyugati felhördülésnek" két célja volt: egyfelől ráijeszteni a törvényhozókra annak érdekében, hogy kikényszerítsék a pénzeszközök megszavazását, amelyeket nemcsak Ukrajnára szánnak, hanem az Oroszországgal való konfrontációra és arra is, hogy stratégiai vereséget mérjenek rá. Másfelől pedig ilyen "ügyetlenül" próbálják Moszkvát rávenni a párbeszéd folytatására a hadászati stabilitásról. Sojgu azt hangoztatta, hogy Oroszországnak vannak "valós dolgai, amelyektől tartani kell, amelyekre oda kell figyelni". Ezek között sorolta fel a Poszejdon, a Burevesztnyik, a Pereszvet és a Kinzsal projektet. Hangot adott véleményének, miszerint az Egyesült Államok az atomfegyverek világűrbe telepítésének témájával megpróbálja elterelni a figyelmet az Oroszországtól való lemaradásáról az ilyen projektek terén. Rámutatott, hogy a tengerentúl folyamatban van a világűrben lévő objektumok eltalálására alkalmas fegyverek kidolgozása, és nyíltan beszélnek egy ernyő létrehozásáról az üstökösök, aszteroidák ellen. Putyin emlékeztetett arra, hogy Oroszország mindig is kategorikusan ellenezte nukleáris fegyverek űrbe telepítését.

-mondta az elnök, megjegyezve, hogy Oroszország csak azt teszi az űrben, amit "más országok is", köztük az Egyesült Államok is, és erről tudnak Amerikában. Putyin egyetértett Sojguval abban, hogy az Egyesült Államok az orosz nukleáris űrfegyverek kérdésének felvetésével megpróbálja Oroszországot a hadászati stabilitásról szóló párbeszéd felé terelni, amit - mint mondta - Moszkva sohasem nem utasított el, ahogy Ukrajna kérdésében sem.

PestiSracok facebook image

-mondta az elnök. Putyin ugyanakkor rámutatott, hogy a védelmi minisztériumon és a külügyminisztériumon keresztül "természetesen lehetséges" a kapcsolatfelvétel az Egyesült Államokkal a hadászati stabilitás kérdésében.

-hangoztatta az orosz államfő.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.