Pesti Srácok

A nemzetpolitika alapja a folytonosság és a stabilitás – Megjelentek az Együttműködő nemzet program pályázatai

A nemzetpolitika alapja a folytonosság és a stabilitás – Megjelentek az Együttműködő nemzet program pályázatai

„Akkor egységes a nemzet, ha egységes, erős a magyarországi, a Kárpát-medencei és a diaszpóra magyarsága is. Ezt a nemzetegyesítő munkát a kormány 2024-ben is folytatja” – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Potápi Árpád János, ahol az Együttműködő nemzet program keretében megvalósuló idei pályázati lehetőségeket mutatta be.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár kifejtette: a nemzetpolitika alapja a folytonosság és a stabilitás, ezért is volt fontos a határon túli szervezetek számára kiszámíthatóvá tenni a támogatási rendszert. Kiemelte: ez egy folyamatos építkezést jelent a nemzetpolitikában, amelynek révén a külhoni magyar közösségek mindig érezhetik, hogy Magyarországra és a magyar kormányra számíthatnak. A március 4-ével induló pályázati felhívásokra térve Potápi Árpád János elmondta, hogy az Együttműködő nemzet éve tematikus év keretében három pályázatot hirdetnek: a Kárpát-medencei, a diaszpóra magyarsága, valamint a testvértelepülési hálózat területeire. A pályázatokra összesen hárommilliárd forintot fordít a kormány. Az államtitkár felidézte: 2011-től kezdődően mintegy harmincezer tevékenységet támogattak a Kárpát-medencében, illetve a diaszpórában, így 2023-ban 2571 pályázat megvalósítását támogatták.

Egyszerűsödik a pályázati rendszer

Mint kitért rá, az Együttműködő nemzet program keretében két pályázati felhívást tettek közzé a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságának vonatkozásában: egyrészt 2,5 milliárdos keretösszeggel, amelyből kétmilliárd forint jut a Kárpát-medencei szervezeteknek, és 500 millió a diaszpóraprogramra. Mint kitért rá, az idei évtől praktikus okokból megszűnnek az alprogramok, a tevékenységek körét sem választják szét. A Kárpát-medencében megvalósuló programokra 500 ezertől 2 millió forintig lehet pályázni, a maximális pályázati keretösszeg ez esetben csökkent, de mint Potápi Árpád János kiemelte, ez szintén praktikus okokból történt, mivel a pályázatok 95 százaléka nem haladta meg a kétmillió forintot, így több pályázatot tudnak majd támogatni. A diaszpóra magyarságára jutó támogatási keretösszeg ugyanakkor emelkedett: 500 ezertől itt 5 millió forintig lehet elnyerni forrást. Utóbbit az indokolta, hogy a diaszpóraszervezetek már pályázati forrásra nem számíthatnak az anyaországi segítségen kívül.

PestiSracok facebook image

Potápi Árpád János kiemelte: a testvértelepülési programra, amelyet 2015-ben hirdettek meg először, 500 millió forintos keretösszeg jut. Mint kitért rá, 2015 óta 703 magyarországi települési és megyei önkormányzat 684 határon túli településsel vagy megyével mintegy 1154 testvértelepülési kapcsolatot ápol. Az igényelhető támogatás kerete ennél a pályázatnál ötszázezertől 2 millió forintig terjed.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)

Magyar ugar 2022 október 26.
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.