Pesti Srácok

A pápa szerint Ukrajnának tárgyalnia kellene

A pápa szerint Ukrajnának tárgyalnia kellene

Ferenc pápa egy interjúban kijelentette: Ukrajnának elég bátornak kell lennie a "fehér zászlóhoz", és tárgyalnia kellene a két évvel ezelőtt Moszkva által indított teljeskörű inváziót követő, tízezrek életét követelő háború lezárásáról.

A Ferenc pápával készített interjút a múlt hónapban vette fel az RSI svájci televízió, jóval korábban Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteki ajánlatánál, amely szerint hajlandó vendégül látni egy ukrán–orosz csúcstalálkozót, amelyen a háború lezárásáról tárgyalnának. Erdoğan legújabb javaslatát azután tette meg, hogy Isztambulban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Zelenszkij hangsúlyozta: békét akar, de nem hajlandó egyetlen területet sem feladni. Az ukrán vezető béketerve szerint minden orosz katonát ki kell vonni Ukrajna teljes területéről, és helyre kell állítani az államhatárokat. A Kreml kizárta, hogy a Kijev által megszabott feltételek alapján tárgyaljon a békéről.

A katolikus egyházfőt az interjúban arról kérdezték, mi az álláspontja arról a vitáról, amelyben az egyik fél szerint Ukrajnának fel kellene adnia azokat a területeket, amelyeket nem tudott visszafoglalni, a másik szerint viszont ez az erősebb fél lépéseit legitimálná. A pápa a "fehér zászló" kifejezést használta válaszában.

PestiSracok facebook image

– mondta a pápa a március 20-án adásba kerülő interjúban, amelynek az átirata és egy részleges videofelvétel szombaton került a Reuters brit hírügynökség birtokába.

– jelentette ki a pápa, aki szerint a tárgyalásokat a nagyhatalmak segítségével kell lefolytatni.

– mondta Ferenc pápa. Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború kapcsán a pápa a "fehér zászló", illetve a "vereséget szenved" kifejezéseket használta, bár a múltban is hangoztatta a tárgyalások szükségességét.

– mondta Ferenc pápa a tárgyalásról szólva.

– szögezte le az egyházfő, Törökországot megemlítve a közvetítésre ajánlkozó államok közül.

– mondta a pápa, aki már több száz felhívást tett az általa "vértanúságot szenvedőnek" nevezett Ukrajna érdekében. Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e közvetíteni, kijelentette:

Az interjú egy másik részében az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háborúról szólva az egyházfő kijelentette:

A tárgyalás soha nem jelenti azt, hogy megadja magát az ember.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Malton Dibra

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.