Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Alapjogokért Központ: az EP ismét a Magyarországnak járó forrásokra tör

PPestiSrácok.hu Forró drót 2024. március 13. 16:11
Alapjogokért Központ: az EP ismét a Magyarországnak járó forrásokra tör

Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Parlament ismét a Magyarországnak járó forrásokra tör azzal a döntéssel, hogy pert indítana az Európai Bizottság ellen, amiért az hozzájárult bizonyos EU-s pénzek folyósításához.

A szervezet szerdán közzétett elemzésében az áll: az Európai Parlament jogi bizottsága hétfőn arról szavazott, hogy pert indítanak az Európai Bizottság ellen, amiért az hozzájárult a Magyarországnak jogszerűen járó és az Alapjogokért Központ szerint eddig önkényesen visszatartott 12 milliárd euró folyósításához. A kutatóintézet a döntést történelminek tartja, arra hivatkozva: ez az első eset arra, hogy uniós szerv egy másik uniós szerv ellen indít pert egy tagállamot érintő döntés miatt. Ugyanakkor arra figyelmeztet: ez a lépés veszélybe sodorja az eddig feloldott pénzeket, amelyeket akár újra be is fagyaszthatnak egy több éves bírósági procedúra idejére, ezzel "komoly gazdasági veszélybe sodorva a magyar embereket".

Az Alapjogokért Központ úgy véli, hogy az EP lépése egyértelműen a kampány részének tekinthető, mert esély sincs arra, hogy a döntést még a választás előtt meghozza az Európai Unió Bírósága. Az intézet szerint "az EP globalistái – kiegészülve az elvtelen néppárttal, amelynek vezetője, Manfred Weber még mindig sértett amiatt, hogy a magyar–francia tandem miatt nem lett a bizottság elnöke" – a kampányukban akarják felhasználni ezt az ügyet. Felidézik: az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság még tavaly decemberben döntött 10 milliárd eurónyi Magyarországnak járó forrás feloldásáról az igazságügyi reform teljesítése miatt, amit nemrég újabb 2 milliárd euró követett, miután Magyarország újabb elvárásokat hajtott végre az oktatás területén. Azonban – a helyreállítási alapot is ideszámítva – további 20 milliárd eurót így is önkényesen tartanak vissza a magyar kormánytól – teszik hozzá.

PestiSracok facebook image

– írja elemzésében az Alapjogokért Központ.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Kapcsolódó témák
alapjogokért központ európai bizottság európai parlament uniós források
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.