Durván nekiment a magyar szuverenitásvédelmi törvénynek a Velencei Bizottság
A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság kedden bejelentette, hogy megvizsgálta a szuverenitásvédelmi törvény főbb elemeit, különös tekintettel a külföldi finanszírozás tilalmára a választási kampányok során, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítását és tevékenységét.
A strasbourgi közlemény szerint a Velencei Bizottság véleményében megkérdőjelezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogalapját mint az "alkotmányos identitás" védelmezőjét.
Egy demokratikus államban a törvény indoklása által azonosított fenyegetések ellen általában az állami intézményeken keresztül lépnek fel, amelyek a bíróságokon és a bűnüldöző hatóságokon keresztül garanciákat nyújtanak az alapvető jogok gyakorlásába való beavatkozás tekintetében
– fogalmaztak. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nem szabad beavatkoznia a bíróságok és bűnüldöző szervek alkotmányos hatáskörébe, ezért – mint kiemelték – a Velencei Bizottság nem látja szükségesnek a hivatal létrehozását. Megjegyezték továbbá, hogy a törvény nem nyújt elegendő garanciát a hivatal függetlenségére.
Mint "államigazgatási szerv", amelynek elnökeit és alelnökeit a végrehajtó hatalom nevezi ki és menti fel, a hivatal nem tekinthető függetlennek
– írták. Véleményük szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal "rendkívül széles és homályosan meghatározott" hatáskörrel rendelkezik: beavatkozhat bármely jogi vagy természetes személy magánéletébe.
Nagy a kockázata tehát annak, hogy a hivatal létrehozása és tevékenysége negatív hatással lesz a magyarországi szabad és demokratikus vitára
– fogalmaztak. A szakértői testület értékelésében megjegyezte azt is, hogy az olyan intézkedések, mint például a politikai pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozásának korlátozása, elvben összhangban vannak a nemzetközi gyakorlatokkal és szabványokkal. Hangsúlyozták ugyanakkor: a törvény rendelkezései a választási kampányokon túl kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységre és a társadalmi változásért folytatott kampányokra is, és az ilyen széles körű megközelítés okát és szükségességét "a magyar hatóságok nem támasztották alá". A törvény azon részét, amely kiterjeszti a külföldi finanszírozás igénybevételének tilalmát, a szakértők összeegyeztethetőnek találták a nemzetközi normákkal, de csak az új korlátozások alóli kivételek és pontosabb meghatározások módosításával.
Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek szerint hatályon kívül kell helyezni a szuverenitásvédelmi törvénynek a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására vonatkozó fejezeteit. Ajánlják továbbá egyebek mellett a "külföldi támogatás" fogalmának árnyaltabb meghatározását, valamint a választási törvény új rendelkezéseiben a tiltott tevékenységek, illetve azok külföldi finanszírozásának pontosabban meghatározását például azzal, hogy a tilalom csak a választások előtt meghatározott időn belül beérkezett pénzeszközökre vonatkozzon.
Forrás: MTI; Fotó: Vincent Kessler/Reuters
