Harminc év kellett, hogy a németek elfogják a Vörös Hadsereg Frakció szélsőbalos terroristáit Berlinben
A német fővárosban, Berlinben őrizetbe vettek két embert a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) szökésben lévő két feltételezett terroristatagjának felkutatásával összefüggésben – közölte vasárnap reggel az alsó-szászországi állami bűnügyi hivatal.
A két személy kilétét jelenleg is vizsgálják
– közölte egy szóvivő a főváros Friedrichshain kerületében tartott nagyszabású razziát követően.
Az egyik helyszínen lövések hangjai hallatszottak az elfogás során, de senki sem sérült meg
– mondta a szóvivő. A házkutatások 7.30-kor kezdődtek, és az országos és a városi rendőrség tagjai vettek részt bennük. Keresik Ernst-Volker Staubot és Burkhard Garwegot, a RAF két másik feltételezett terroristatagját, akik még mindig szökésben vannak.
A hatóságok több mint harminc éve keresik a Baader–Meinhof-csoportként is ismert RAF tagjait. A vasárnapi letartóztatások napokkal azután történtek, hogy a múlt héten letartóztatták Daniela Klette feltételezett szélsőbaloldali RAF-terroristát. A 65 éves Klettét hétfő este vették őrizetbe berlini bérelt lakásában. A nő harminc éve szökésben volt. A német főváros központjában találtak rá, ahol álnéven tartózkodott. A hatóságok gyilkossági kísérlettel és számos súlyos, 1999 és 2016 között elkövetett rablássorozattal vádolják a triót.
A RAF-ot 1968-ban Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Ulrike Meinhof szélsőbaloldali szélsőségesek alapították, és tagjai még az 1990-es években is aktívak voltak. A RAF Baader–Meinhof banda néven is ismert volt. Klettéhez hasonlóan Staub és Garweg is az egykori RAF harmadik generációjához tartozott. Aktív idejük alatt gyilkolták meg az akkori Deutsche Bank-főnököt, Alfred Herrhausent (1989) és a keletnémet állami vállalatok magánkézbe adásával foglalkozó vagyonügynökség akkori főnökét, Detlev Karsten Rohweddert (1991), Herrhausen sofőrjét pedig súlyosan megsebesítették. A RAF több mint 30 embert gyilkolt meg, de 1998-ban feloszlott. A csoport akkoriban azzal indokolta támadásait, hogy a nyugat-németországi kapitalista társadalmi rendet akarja lerombolni. Széles körben elterjedt a feltételezés, hogy a kommunista keletnémet állam és annak titkosrendőrsége, a Stasi részben finanszírozta a szervezetet.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
