Pesti Srácok

Politikai akció lehet a hétvégére hirdetett budapesti gazdatüntetés

Politikai akció lehet a hétvégére hirdetett budapesti gazdatüntetés

„Nem kormányt akarunk buktatni, csak azt szeretnénk, ha végre rendbe tennék az agráriumot” – hangsúlyozta a március 9–11. között Budapestre meghirdetett gazdatüntetés szervezője. Kernbaum Anita Somogy vármegyei gazdálkodó a Népszavának a közelmúltban azt hangsúlyozta: a gazdák és a méhészek azért mennek a fővárosba, mert sorra mennek tönkre a kis- és közepes gazdaságok, habár elmondása szerint Somogyban a cégek 10 százaléka ellen folyik csődeljárás – írja a Mandiner.

A szervezők olyan ügyekben követelik a magyar kormánytól a megoldást, amelyekről Brüsszel dönt, és az elmúlt hetekben az Európai Unió közel 20 tagállamában vezetett traktoros demonstrációkhoz. Árulkodó, hogy a szervezők „valódi érdekképviseletet” követelnek, vagyis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát és a MAGOSZ-t bírálják. Ez nem újdonság: a két szervezetet évek óta támadják azok a termelői érdekképviseletek, amelyek mára súlytalanná váltak, támogatójuk, tagjuk pedig alig akad, ezáltal a bevételük is megcsappant. Az esemény a szervező szerint pártpolitikától mentes, és a kis- és közepes gazdaságok helyzetét mint közös ügyet helyezi a középpontba, és nem a kormány megbuktatása a cél.

A megmozdulás ugyanakkor aligha nevezhető pártpolitikától mentes, alulról szerveződő eseménynek, mivel az egyik felszólaló, Bencze János a Jobbik országgyűlési képviselője és az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának a tagja. A szervezők és a felszólalók a közösségi oldalán található bejegyzések is rámutatnak a szervezők és a felszólalók kormányellenes nézeteire. Nagy érdeklődés ugyanakkor nem várható – erről maga Kernbaum Anita beszélt az ATV-ben. Arra számít, hogy legjobb esetben is száz résztvevője lehet a háromnapos fővárosi gazdatüntetésnek.

A Mandiner szerint a gazdatüntetés mögötti kormányellenes politikai akció nemcsak a szervezők nyílt kormányellenességén érhető tetten, de az elégedetlenség okainál is megmutatkozik, mivel többségüket úgy állítják be, mintha a magyar kormány tehetne ezekről. Kernbaum Anita egyebek mellett kifogásolta a területalapú támogatások kiszámíthatatlan feltételeit, és a bürokratikus elvárásokat, mindezt a magyar kormány elhibázott agrárpolitikájának tulajdonítva. Szintén kiemelte az ukrán gabona beáramlását és az alacsony felvásárlási árakat. Ez megtévesztő, mivel az ukrán gabona nem értékesíthető Magyarországon, kirakodása tilos; az országban mindössze áthaladhatnak a szállítmányok, hatóságilag ellenőrzött, lezárt kocsikban. Az alacsony árakat valóban az ukrán import okozza, amely az EU más tagállamaiba keresett, ezzel kiszorítva a magyar terményt. Magyarország, Lengyelország és Szlovákia nemzeti hatáskörben tiltja számos ukrán alapanyag és élelmiszer behozatalát.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Keystone/Valentin Flauraud (illusztráció)

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.