Pesti Srácok

Három szinten is ellenőrzik a júniusi választásokra összegyűjtött ajánlásokat

Három szinten is ellenőrzik a júniusi választásokra összegyűjtött ajánlásokat

Szombaton kezdhették meg az európai parlamenti (EP-) választáson induló pártok, valamint az önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek az ajánlások gyűjtését. Az összegyűjtött ajánlásokat három – helyi, területi és országos – szinten ellenőrzik, a választás típusától függően.

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán – mivel ebben az esetben az egész ország egy választókerületet alkot – a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ellenőrzi a választáson induló pártok által összegyűjtött ajánlásokat. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi képviselők júniusi választására azonban különböző szinteken ellenőrzik az ajánlásokat. A helyi választási irodákban – ez a települési szint – ellenőrzik a képviselőjelöltek, a polgármesterjelöltek, valamint a települési nemzetiségiképviselő-választás jelöltjeinek ajánlásait. Vármegyei szinten a területi választási irodák ellenőrzik a vármegyei közgyűlési választáson listát állítani szándékozó jelölőszervezetek által összegyűjtött ajánlásokat, valamint a Fővárosi Választási Iroda ellenőrzi a főpolgármester-jelöltek által összegyűjtött ajánlások érvényességét. Ugyancsak ezen a szinten ellenőrzik a vármegyei és a fővárosi nemzetiségi önkormányzati választás ajánlásait. Ezek mellett az NVI ellenőrzi az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán induló nemzetiségi szervezetek által összegyűjtött ajánlásokat.

Az EP-listák bejelentésének határideje május 3-a, 16 óra, az önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelöltek május 6-án, 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat, az önkormányzati és nemzetiségi választásra pedig május 7-e, 16 óra a listaállítás határideje. A választási irodáknak három napjuk van arra, hogy az önkormányzati és nemzetiségi választáson indulni szándékozó jelöltek által összegyűjtött ajánlásokat ellenőrizzék.

A választási iroda ilyenkor megvizsgálja, hogy az ajánlóív nem másolat-e, sorszámozva van-e, rá van-e vezetve az ajánlást gyűjtő neve és aláírása. Az ajánlóívre felvezetett adatok alapján a választási iroda azonosítja az ajánló választópolgárt, vizsgálja, van-e választójoga, valamint azt, hogy az ajánlóíven feltüntetett adatai (a neve, személyi azonosítója, lakcíme) a szavazóköri névjegyzékben szereplő adataival megegyeznek-e. A választási iroda elfogadja az ajánlást akkor is, ha a választópolgár feltüntette valamennyi adatát, és azok alapján egyértelműen azonosítható, de ajánlása adásakor egyes adatai csekély mértékben eltérnek a központi névjegyzékben szereplőktől. Ilyen például, ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, vagy a név más előtagját (például ifjabb, idősebb, özvegy), ha több keresztneve közül csak az egyik szerepel, ha a lakcímében a települést rövidítette (például Budapest – Bp., Debrecen – Db.), de az egyértelműen azonosítható, vagy ha nem jó helyesírással írta le a lakcímét (például Kossuth Lajos nevét egy "s"-sel vagy "h" nélkül vezette fel az ajánlásra). Csekély eltérés az ékezethiba és az adat idegen nyelven megadása is (például Erzsébet helyett Elizabeta). Elfogadható az is, ha a lakcímet nem pontosan a központi névjegyzékben szereplő módon adta meg a választópolgár. Nem fogadható el érvényesnek az az ajánlás, amelyiken valamelyik adatot egyáltalán nem vagy jelentős eltéréssel, hiányosan adták meg (például csak a vezetéknevet tüntették fel, a személyi azonosító hiányos vagy pontatlan, a lakcímadat nem tartalmaz településnevet vagy utcanevet). Az ajánlások érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás is.

PestiSracok facebook image

Az NVI azt is megállapítja, hogy az ajánló választópolgár április 20-a, az ajánlásgyűjtés kezdete és az ajánlóív benyújtásának napja között bármely időpontban jogosult volt-e jelöltet ajánlani, vagyis volt-e választójoga. Ellenőrzi azt is, hogy a választó ugyanazon listára nem adott-e le már érvényes jelölést, ugyanis egy választópolgár több listát, jelöltet is ajánlhat érvényesen, de egy listát, jelöltet csak egyszer. Az iroda állapítja meg azt is, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a meghatározottat. Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a mellette működő bizottságot, amely – legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon – dönt a jelölt nyilvántartásba vételéről vagy elutasításáról. Az ajánlásgyűjtés megkezdésével párhuzamosan ismét elérhetővé vált a Kit ajánlottam? (KITAJ) elnevezésű szolgáltatás a választópolgároknak, akik így ellenőrizhetik, melyik jelöltet vagy listát támogatták aláírásukkal. A rendszerbe csak azok az ajánlások kerülnek be, amelyeket ellenőriztek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Lakatos Péter

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!