Pesti Srácok

Három szinten is ellenőrzik a júniusi választásokra összegyűjtött ajánlásokat

Három szinten is ellenőrzik a júniusi választásokra összegyűjtött ajánlásokat

Szombaton kezdhették meg az európai parlamenti (EP-) választáson induló pártok, valamint az önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek az ajánlások gyűjtését. Az összegyűjtött ajánlásokat három – helyi, területi és országos – szinten ellenőrzik, a választás típusától függően.

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán – mivel ebben az esetben az egész ország egy választókerületet alkot – a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ellenőrzi a választáson induló pártok által összegyűjtött ajánlásokat. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi képviselők júniusi választására azonban különböző szinteken ellenőrzik az ajánlásokat. A helyi választási irodákban – ez a települési szint – ellenőrzik a képviselőjelöltek, a polgármesterjelöltek, valamint a települési nemzetiségiképviselő-választás jelöltjeinek ajánlásait. Vármegyei szinten a területi választási irodák ellenőrzik a vármegyei közgyűlési választáson listát állítani szándékozó jelölőszervezetek által összegyűjtött ajánlásokat, valamint a Fővárosi Választási Iroda ellenőrzi a főpolgármester-jelöltek által összegyűjtött ajánlások érvényességét. Ugyancsak ezen a szinten ellenőrzik a vármegyei és a fővárosi nemzetiségi önkormányzati választás ajánlásait. Ezek mellett az NVI ellenőrzi az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán induló nemzetiségi szervezetek által összegyűjtött ajánlásokat.

Az EP-listák bejelentésének határideje május 3-a, 16 óra, az önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelöltek május 6-án, 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat, az önkormányzati és nemzetiségi választásra pedig május 7-e, 16 óra a listaállítás határideje. A választási irodáknak három napjuk van arra, hogy az önkormányzati és nemzetiségi választáson indulni szándékozó jelöltek által összegyűjtött ajánlásokat ellenőrizzék.

A választási iroda ilyenkor megvizsgálja, hogy az ajánlóív nem másolat-e, sorszámozva van-e, rá van-e vezetve az ajánlást gyűjtő neve és aláírása. Az ajánlóívre felvezetett adatok alapján a választási iroda azonosítja az ajánló választópolgárt, vizsgálja, van-e választójoga, valamint azt, hogy az ajánlóíven feltüntetett adatai (a neve, személyi azonosítója, lakcíme) a szavazóköri névjegyzékben szereplő adataival megegyeznek-e. A választási iroda elfogadja az ajánlást akkor is, ha a választópolgár feltüntette valamennyi adatát, és azok alapján egyértelműen azonosítható, de ajánlása adásakor egyes adatai csekély mértékben eltérnek a központi névjegyzékben szereplőktől. Ilyen például, ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, vagy a név más előtagját (például ifjabb, idősebb, özvegy), ha több keresztneve közül csak az egyik szerepel, ha a lakcímében a települést rövidítette (például Budapest – Bp., Debrecen – Db.), de az egyértelműen azonosítható, vagy ha nem jó helyesírással írta le a lakcímét (például Kossuth Lajos nevét egy "s"-sel vagy "h" nélkül vezette fel az ajánlásra). Csekély eltérés az ékezethiba és az adat idegen nyelven megadása is (például Erzsébet helyett Elizabeta). Elfogadható az is, ha a lakcímet nem pontosan a központi névjegyzékben szereplő módon adta meg a választópolgár. Nem fogadható el érvényesnek az az ajánlás, amelyiken valamelyik adatot egyáltalán nem vagy jelentős eltéréssel, hiányosan adták meg (például csak a vezetéknevet tüntették fel, a személyi azonosító hiányos vagy pontatlan, a lakcímadat nem tartalmaz településnevet vagy utcanevet). Az ajánlások érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás is.

PestiSracok facebook image

Az NVI azt is megállapítja, hogy az ajánló választópolgár április 20-a, az ajánlásgyűjtés kezdete és az ajánlóív benyújtásának napja között bármely időpontban jogosult volt-e jelöltet ajánlani, vagyis volt-e választójoga. Ellenőrzi azt is, hogy a választó ugyanazon listára nem adott-e le már érvényes jelölést, ugyanis egy választópolgár több listát, jelöltet is ajánlhat érvényesen, de egy listát, jelöltet csak egyszer. Az iroda állapítja meg azt is, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a meghatározottat. Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a mellette működő bizottságot, amely – legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon – dönt a jelölt nyilvántartásba vételéről vagy elutasításáról. Az ajánlásgyűjtés megkezdésével párhuzamosan ismét elérhetővé vált a Kit ajánlottam? (KITAJ) elnevezésű szolgáltatás a választópolgároknak, akik így ellenőrizhetik, melyik jelöltet vagy listát támogatták aláírásukkal. A rendszerbe csak azok az ajánlások kerülnek be, amelyeket ellenőriztek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Lakatos Péter

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.