Gulyás Gergely a PS-nek a Kormányinfón: Közép-Európában vannak kérdések, amelyekben ideológián túl együtt tudunk működni (visszanézhető)
Két hónappal gerincműtétje után tér vissza és tartja meg a csütörtöki Kormányinfót Gulyás Gergely. A Mit miért tesz a kormány? címmel tartott eseményen Gulyáson kívül az új kormányszóvivő, Vitályos Eszter, valamint Nagy István és Varga Mihály miniszterek vesznek részt, így várhatóan mezőgazdasági és pénzügyi kérdések is szóba kerülnek a közelgő EP-választás tükrében.
A világpolitikai helyzet egyértelműen negatív irányba változott, ezért a kormány az elmúlt időszakban a katonai és geopolitikai kérdéseket elemezte – jelentette ki Gulyás Gergely a Kormányinfó elején. Mint mondta, az eszkalációs veszély rendkívüli ütemben növekszik, azonban a legagasztóbb a NATO irányváltása a kérdésben. Gulyás Gergely közölte, hogy a NATO Ukrajna oldalán a gyakorlatban is beavatkozna. A háborús láz a brüsszeli bürokratákon kívül a NATO parancsnokokra is átterjedt. A NATO-ra mi védelmi szövetségként tekintünk.
A következő fél év döntő lesz. A kormány szerint a háborúnak nincs katonai megoldása, tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség
– mondta Gulyás. A kormány éppen ezért mérlegeli, hogy mit jelent egy elhúzódó háború az ország számára. November 5-e után nyújtják be a jövő évi költségvetést. Erre azért van szükség, mert akkor lesz ismert az amerikai elnökválasztás eredménye. A miniszter arra is kitért, hogyy az új migrációs paktum esetében az EP rossz döntést hozott. Még az EP-ben is csak 55 százalékos többséggel mentek át a jogszabálytervezetek.
Donald Tusk is világossá tette, hogy nem támogatja a migránsok újraelosztását
– tette hozzá.
Elutasítjuk a kötelező elosztást és a büntetés befizetését. A döntés végrehajthatatlan, és a magyar társadalmat meg kell védeni a migráció hatásaitól
– jelentette ki Gulyás.
Varga Mihály: 2,5 százalék lehet idén a növekedés
Gulyás Gergely után Varga Mihály vette át a szót. A pénzügyminiszter szerint háborús helyzetben vagyunk, és az EU a vártnál lassabban jön ki a válságból. Németország is gyengélkedik, és a külpiacok is gyengék. 2023-ban az infláció letörésével és az egyensúly helyreállításával segítették a gazdaságot. Varga elmondta: ebben az évben visszatérünk a növekedési pályára, 2,5 százalékos lehet a bővülés. Jövőre 4,1 százalékos lehet a növekedés.
A magas beruházási ráta és a növekvő reálkeresetek segíthetik a bővülést
– tette hozzá, kiemelve, hogy 4,5 százalék lehet idén, míg jövőre 3,25 százalékos lehet a hiány. Mindezzel párhuzamosan csökkentik az államadósságot.
675 milliárd forintnyi beruházást ütemez át a kormány a jövőbeli időszakra
– tette hozzá. Mindezek mellett 2000 milliárd forintnyi beruházás valósul meg.
Csalással sem hozhatnak ukrán gabonát Magyarországra
Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy korábban nem látott zöld nyomás van az agrárszektoron, minden szakmai alapot nélkülöz a Green Deal.
Az európai gazdák elvesztették a versenyképességüket
– tette hozzá. Szólt arról is, hogy az EU korábban megnyitotta a piacát az ukrán gabona előtt.
Súlyos túlkínálat és alacsony terményárak jellemzik az európai piacot
– mondta Nagy István.
Brüsszel és az Európai Bizottság elárulta a magyar gazdálkodókat és az ukrán oligarchákat támogatja
- tette hozzá. Egy ilyen helyzetben felértékelődik a kormányzati segítség, ezért Magyarország nemzeti hatáskörben újabb, importot érintő intézkedéseket hozott, hogy még jobban kiküszöböljék az ukrán importot, megakadályozva ezzel, hogy csalással, harmadik országon keresztül hozzanak ukrán mezőgazdasági termékeket hazánkba.
Ötpontos intézkedéscsomagról döntött a kormány az európai agráriumban kialakult helyzet miatt
– jelentette be Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető közölte: azon mezőgazdasági termékekre, amelyeket tilos behozni Ukrajnából, teljeskörű bejelentési kötelezettséget írnak elő, származzon bármely országból. A kormány intézkedett arról is – folytatta –, hogy a Magyar Államkincstár 2024. május 31-ig teljesítse a terület- és állatalapú támogatások kifizetését. Nagy István tájékoztatása szerint döntöttek arról is, hogy a kormány 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz. Elmondta továbbá, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után évente befizetett adó visszaigényelhető részét a kormány 90 százalékos mértékre emeli.
Ez újabb egymilliárd forint éves többlettámogatást jelenthet az ágazatnak
– fűzte hozzá a miniszter, aki beszámolt arról is, hogy az importot érintő és a termelők gazdasági helyzetén javító intézkedések mellett megerősítik a beruházások támogatását is.
A jelenlegi helyzetben felértékelődik a kormányzati segítség szerepe az ágazatban, legyen szó az import átláthatóvá tételéről, a támogatásokról, a hitelfinanszírozásról vagy a jövőbe mutató fejlesztésekről
– fogalmazott a miniszter. Nagy István közlése szerint azért van szükség a beavatkozásra, mert a piacot súlyos túlkínálat és jelentősen alacsony árak jellemzik. Ennek oka, hogy 2022 nyarán az Európai Unió úgy döntött, Ukrajna vámmentesen és korlátozás nélkül exportálhat mezőgazdasági termékeket az EU területére.
Az ukrán termékek hatalmas mennyiségben jelentek meg az uniós tagállamok piacain, erősen korlátozva ezen országok értékesítési lehetőségeit
– fogalmazott.
Gulyás Gergely a PS-nek: Közép-Európában vannak kérdések, amelyekben ideológián túl együtt tudunk működni
Mivel a lengyel kormányváltást követően többször is felmerült a visegrádi országok együttműködésének gyengülése, főleg a Tusk-kormányzat éles Magyarország elleni támadásai miatt, portálunk arra volt kíváncsi, mennyire stabil a migrációs paktummal szembeni magyar–lengyel összefogás. Gulyás Gergely szerint a kérdés jól példázza azt, hogy a közép-európai népek között vannak olyan kérdések, amelyekben ideológián túl konszenzusra tudunk jutni. Mint fogalmazott, lesznek vitáink a lengyel kormánnyal, de az illegális bevándorlás kapcsán közös az álláspontunk.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
