Pesti Srácok

Deutsch: a Fidesz-KDNP-nek Brüsszelben is Magyarország az első

Deutsch: a Fidesz-KDNP-nek Brüsszelben is Magyarország az első

A magyarok elsöprő többsége békepárti állásponton van, amit a Fidesz-KDNP meg fog jeleníteni az európai politikában - hangsúlyozta a Fidesz-KDNP EP-listavezetője csütörtökön Kiskunfélegyházán, sajtótájékoztatón.

Deutsch Tamás azt mondta, az idei EP-választások alapvető tétje az, hogy továbbra is a háború felé sodródik-e Európa, vagy pedig bekövetkezik "egy gyökeres politikai fordulat", és Európában a politikai döntéshozatalban felerősödik a békepárti álláspont. Hozzátette, nem mi, magyarok határoztunk így, hogy ekkora jelentősége legyen, hanem Európa történelme, története alakult így. A kormánypárti politikus úgy véli, hogy "egy felfoghatatlan háborús pszichózis eluralta az európai politikát, és Európa egyre nagyobb sebességgel rohan a háború felé", amit a brüsszeli bürokrácia, az állam- és kormányfők döntő többsége és velük együtt a magyar ellenzék támogat. Leszögezte: a Fidesz és a KDNP azt vállalja, hogy bármekkora is az ellenszél, a magyar polgárok elsöprő többsége által képviselt békepárti álláspontot fogja megjeleníteni az európai politikában.

-fűzte hozzá. Deutsch Tamás emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta az idei lesz az ötödik választás, és az eddigi négy EP-választás mindegyikén győzelmet aratott a Fidesz-KDNP. Ezt azzal a természetességgel képviselt állásponttal lehet magyarázni, hogy a Fidesz-KDNP-nek Brüsszelben is Magyarország az első - hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

PestiSracok facebook image

-tette hozzá.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője felszólalásában reményét fejezte ki, hogy egyre többen fogják erősíteni a Fidesz-KDNP háborúellenes gondolatait Brüsszelben és Magyarországon is, illetve egyre többen döbbenek rá, hogy mi a tétje ennek a választásnak. Csányi József (Nemzeti Fórum), Kiskunfélegyháza polgármestere arról beszélt, hogy a háborús helyzettel ellentétben az Európai Unió alapítói békét szántak Európának, és a magyarok most is egy ilyen Európában szeretnének élni.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.