Pesti Srácok

Diplomáciai és biztonságpolitikai párbeszéd elindításában állapodott meg a dél-koreai elnök és a kínai miniszterelnök

Diplomáciai és biztonságpolitikai párbeszéd elindításában állapodott meg a dél-koreai elnök és a kínai miniszterelnök

Diplomáciai és biztonságpolitikai párbeszéd elindításában, valamint a szabadkereskedelmi megállapodást célzó egyeztetések újraindításában állapodott meg vasárnap Jun Szogjol dél-koreai elnök és Li Csiang kínai miniszterelnök.

Jun és Li egy nappal a helyi idő szerint hétfőn, Kisida Fumio japán miniszterelnök részvételével tartandó háromoldalú csúcstalálkozó előtt egyeztetett Szöulban. A megbeszélésen Jun – akit a dél-koreai elnöki hivatal idézett – azt mondta, Pekingnek és Szöulnak együtt kell működnie, nem csupán a közös ügyek mentén, hanem térségbeli és globális ügyekben is, példaként pedig az ukrajnai háborút és a gázai konfliktust említette.

Li Csiang óva intett a gazdasági és kereskedelmi ügyek biztonságpolitikai kérdésekként történő kezelésétől, valamint a stabil ellátóláncok fontosságát hangoztatta – adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Li emellett reményét fejezte ki, hogy a két ország "folytatja a bizalomépítést és – egyenlőségen alapuló párbeszéd és őszinte kommunikáció segítségével – elsimítja nézeteltéréseit".

Kína Dél-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere, azonban az utóbbi években diplomáciai feszültségek beárnyékolták a két ország viszonyát.

PestiSracok facebook image

A nap folyamán Jun külön egyeztetett Kisida Fumióval is a Szöul és Tokió közötti diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokról. A dél-koreai elnök hivatal közleménye szerint a felek a kapcsolatok mélyítésében állapodtak meg. Kisida Li Csianggal is egyeztetett, a megbeszélésen pedig – mint utóbb a sajtónak elmondta – felemlítette Tajvan ügyét, illetve arra kérte Lit, hogy Peking oldja fel a Japánból származó halászati termékekre kirótt importkorlátozását. Szöul és Tokió korábban figyelmeztetett, hogy semmiféle egyoldalú, a status quo megváltoztatására irányuló kísérlettel sem tud egyetérteni a Tajvani-szoros esetében.

Több mint négy éve először találkozik egymással dél-koreai, japán és kínai vezető. A három ország korábban abban állapodott meg, hogy 2008-tól évente tart csúcstalálkozót, ám az egymás közötti diplomáciai feszültségek és a koronavírus-járvány miatt e kezdeményezés félbeszakadt. Az utolsó háromoldalú csúcsot 2019 decemberében tartották.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/AP/Ahn Jung Dzsun

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)