Pesti Srácok

Diplomáciai és biztonságpolitikai párbeszéd elindításában állapodott meg a dél-koreai elnök és a kínai miniszterelnök

Diplomáciai és biztonságpolitikai párbeszéd elindításában állapodott meg a dél-koreai elnök és a kínai miniszterelnök

Diplomáciai és biztonságpolitikai párbeszéd elindításában, valamint a szabadkereskedelmi megállapodást célzó egyeztetések újraindításában állapodott meg vasárnap Jun Szogjol dél-koreai elnök és Li Csiang kínai miniszterelnök.

Jun és Li egy nappal a helyi idő szerint hétfőn, Kisida Fumio japán miniszterelnök részvételével tartandó háromoldalú csúcstalálkozó előtt egyeztetett Szöulban. A megbeszélésen Jun – akit a dél-koreai elnöki hivatal idézett – azt mondta, Pekingnek és Szöulnak együtt kell működnie, nem csupán a közös ügyek mentén, hanem térségbeli és globális ügyekben is, példaként pedig az ukrajnai háborút és a gázai konfliktust említette.

Li Csiang óva intett a gazdasági és kereskedelmi ügyek biztonságpolitikai kérdésekként történő kezelésétől, valamint a stabil ellátóláncok fontosságát hangoztatta – adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Li emellett reményét fejezte ki, hogy a két ország "folytatja a bizalomépítést és – egyenlőségen alapuló párbeszéd és őszinte kommunikáció segítségével – elsimítja nézeteltéréseit".

Kína Dél-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere, azonban az utóbbi években diplomáciai feszültségek beárnyékolták a két ország viszonyát.

PestiSracok facebook image

A nap folyamán Jun külön egyeztetett Kisida Fumióval is a Szöul és Tokió közötti diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokról. A dél-koreai elnök hivatal közleménye szerint a felek a kapcsolatok mélyítésében állapodtak meg. Kisida Li Csianggal is egyeztetett, a megbeszélésen pedig – mint utóbb a sajtónak elmondta – felemlítette Tajvan ügyét, illetve arra kérte Lit, hogy Peking oldja fel a Japánból származó halászati termékekre kirótt importkorlátozását. Szöul és Tokió korábban figyelmeztetett, hogy semmiféle egyoldalú, a status quo megváltoztatására irányuló kísérlettel sem tud egyetérteni a Tajvani-szoros esetében.

Több mint négy éve először találkozik egymással dél-koreai, japán és kínai vezető. A három ország korábban abban állapodott meg, hogy 2008-tól évente tart csúcstalálkozót, ám az egymás közötti diplomáciai feszültségek és a koronavírus-járvány miatt e kezdeményezés félbeszakadt. Az utolsó háromoldalú csúcsot 2019 decemberében tartották.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/AP/Ahn Jung Dzsun

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.