Pesti Srácok

Nem akar katonákat küldeni az európaiak többsége Ukrajnába, de máshova se

Nem akar katonákat küldeni az európaiak többsége Ukrajnába, de máshova se

Míg az Európai Unió polgárainak 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, az országhatárokon kívül alig több mint a negyedük (27 százalékuk) ragadna fegyvert. Sőt, ha uniós országok katonáinak ukrajnai szerepvállalásáról van szó, elsöprő elutasítottság látható (69 százalék) – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

Az európai politikai térben az elmúlt hónapokban számottevően erősödött a háborús retorika. Az Európai Unió, illetve Nyugat-Európa számos vezető politikusának nyilatkozatai – a béketárgyalások előmozdítása helyett – a háborús berendezkedés kialakítására, az európai országok háborús érintettségének vizionálására irányultak, azt sugallva, hogy Ukrajna katonai támogatása elengedhetetlen az uniós tagállamok védelméhez. Többek között Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a háborús gazdálkodásra való átállást szorgalmazta, míg Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője rögzítette, hogy „már nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború”. Ezen felül Boris Pistorius német védelmi miniszter a sorkötelezettség újbóli bevezetését fontolgatja, miközben az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber ugyancsak a kötelező sorkatonai szolgálat mellett tört lándzsát.

A közvélemény-kutatás tanúsága szerint Európában a harci hajlandósághoz fűződő lakossági attitűdök gyökeresen eltérnek az országhatárokon belüli, illetve az azokon kívüli esetleges fegyveres küzdelem tekintetében. A felmérés rámutat, hogy az uniós válaszadók 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, azonban 27 százalékuk erre nem lenne hajlandó. Ehhez képest az országhatárokon kívül az uniós polgárok alig több mint negyede (27 százaléka) fogna csak fegyvert, míg 54 százalékuk elutasítaná ezt. Másképpen fogalmazva: kevesebb, mint feleannyi európai harcolna az országa határain túl, mint a saját hazája területén.

Forrás: Századvég; Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)